A kortárs művekhez szokott Fesztiválzenekart most a modern zene igazi szakértője, a sokoldalú Franck Ollu, számos opera-ősbemutató karmestere vezeti, aki Boulez-előadásaival lenyűgözte a Guardian kritikusát, és Dallapiccolát sem először vezényel.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. március 26. szombat, 19:45
Nagyzenekari koncert: Bach–Webern, Dallapiccola, Boulez, Ligeti
Program:
Johann Sebastian Bach – Anton Webern: Musikalisches Opfer – Hatszólamú ricercar
Luigi Dallapiccola: Kis éji zene
Öt Szapphó-töredék (Görög versek I.)
Két Anakreón-vers (Görög versek II.)
Hat Alkaiosz-dal (Görög versek III.)
Pierre Boulez: Mémoriale
Ligeti György: Kamarakoncert
Nincs mit szépíteni: a kortárs zene befogadása gyakran nehéz. Rétegeinek feltárása sokszor bonyolultabb, mint a „régi” zene esetében. Pedig végtelenül izgalmas világról van szó! A jó hír, hogy sok múlik az előadáson. A kortárs művekhez szokott Fesztiválzenekart most a modern zene igazi szakértője, a sokoldalú Franck Ollu, számos opera-ősbemutató karmestere vezeti, aki Boulez-előadásaival lenyűgözte a Guardian kritikusát, és Dallapiccolát sem először vezényel. Így mindjárt élvezetessé válik az újragondolt Bach, a Christel Loetzsch által előadott görög dalok vagy épp a 20. század végének egyik legnagyobb magyar szerzője, Ligeti György.
„Regis Iussu Cantio Et Reliqua Canonica Arte Resoluta” (téma és egyebek kánon formájában kidolgozva a király parancsára) – áll Bach Musikalisches Opfer című darabjának címoldalán. A kezdőbetűket összeolvasva megkapjuk a ricercar szót. A tizenhárom tételes nagyszabású mű legtartalmasabb része az a hatszólamú ricercar, amelyet 1935-ben Anton Webern meghangszerelt, sőt saját stílusára formált. „Hangszerelésem arra törekszik, hogy megmutassa, hogyan látom én a mű karakterét” – vallott a szerző.
A Webern által képviselt tizenkét fokú szeriális kompozíciós technika óriási hatással volt az olasz zongoraművész és zeneszerző, Luigi Dallapiccola művészetére. Ezen a nyelven fogalmazódott 1954-ben született alkotása, a Kis éji zene is, amely címében Mozartra utal, hangulatában azonban sokkal közelebb áll Bartók éjszakai zenéihez.
A tizenkétfokúság Dallapiccola életművében 1942-ben jelent meg legelőször. Ekkor kezdte el komponálni Görög versek című ciklusait, és találta meg igazi stílusát. Ahogy a szerző legtöbb alkotása, ezek a dalok is hangszerkísérettel ellátott vokális művek. A triptichont, ami Salvatore Quasimodo olasz fordításában megjelent ógörög szövegekre épül, a sok fafúvósnak és vonósnak köszönhetően egészen lágy hangszerelés jellemzi.
Pierre Boulez Mémoriale című darabjának története 1971-ben, Igor Stravinsky halálával kezdődik. Boulez emléket kívánt állítani kollégájának. Elsőként egy olyan véletlenen alapuló darabot írt, amelyben minden hangszer egymástól függetlenül mozog. Később a kor legmodernebb elektronikájával egészítette ki a művet, majd Lawrence Beauregard fuvolaművész 1985-ös halálakor újabb változatot készített. Ez a kettős hommage lett a Mémoriale.
Egyenrangú hangszerek a főszereplői Ligeti művének is. A Kamarakoncertet tizenhárom virtuóz szólista játssza, a darabban ugyanakkor nincsenek szólisztikus szakaszok: kizárólag kisebb-nagyobb csoportban kerülnek előtérbe a játékosok. A négy tétel négy mozgástípust mutat be a folyékonnyal kezdve a stagnálón és mechanikuson át a könnyeden ugrándozóig.
A legnagyobb slágerek Geszti Péter (és bolygónk) meghatározó korszakaiból, Rap+Az, zene+stand up, vidám időutazás, meglepő fordulatok, korszakos vendégek, és egyedülálló…
Az Anconai szerelmesek habkönnyű története szenvedélyesen és szellemesen vallja, hogy élni voltaképpen nagyszerű dolog, és hogy mennyi örömöt találhatunk egy…
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
