
Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája / BARTÓK TAVASZ 2023
Táncjáték húsvét ünnepére
Táncjáték húsvét ünnepére
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: április 9. vasárnap, 19:00
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Közreműködik: Kubinyi Júlia, Pál Eszter, Hetényi Milán – ének, Illés Gábor – koboz, Gera Gábor – harmonika, Farkas Domonkos – orgona, Illés Gábor – koboz,Okos Gergely – ütőgardon, dob, Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Bubnó Lőrinc), a Budapesti Énekes Iskola Koncertegyüttese (művészeti vezető: Bubnó Tamás, Mezei János), a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulói, a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncnövendékei
Zenei rendező: Pál István Szalonna
Zenei szerkesztő: Bubnó Tamás, Gera Attila, Hetényi Milán, Mihó Attila, Pál István Szalonna
Néprajzi tanácsadó: Vas János
Látvány: Árvai György
Animáció: Korai Zsolt
Viseletkonzulens: Palik Krisztina, Szűcs Edit, Winklerné Petri-Kiss Borbála
Jelmez: Szűcs Edit
Hang: Szabó Péter
Fény: Gimpel Ákos
A koreográfusok munkatársa: Borbély Beatrix, Lévay Andrea
Koreográfus: Ágfalvi György, Farkas Máté, Hetényi-Kulcsár Klára, Juhász Zsolt, Mihályi Gábor
Koreográfus, rendező: Mihályi Gábor
A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléi – a kereszténységhez kapcsolódóak és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba.
Az előadás izgalmas zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtti időket idézi fel.
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
Egy megható, magával ragadó történet emberekről, lovakról és egy kislányról. A humoros jelenetek, a brilliáns szereposztás, Szolnoki Péter lenyűgöző zenéje…
2023-ban egy világjárvány idején, egy háború és egy válság árnyékában idézi meg a Budapest Bábszínház felnőtteknek szóló előadása a 21.…
Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!