Isten rabjai
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.
több...
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 31. péntek, 19:00
Gárdonyi Géza:
ISTEN RABJAI
musical
IV. Béla , a tatárjárás alatt tett fogadalma értelmében, – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja –, a margitszigeti domonkos rendi apácakolostort lánya, Margit lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Mindkettő jelentős országos események színhelye volt: itt kötött békét IV. Béla király a fiával 1266 -ban, és itt is halt meg 1270-ben.
A kolostor jelentősége még tovább növekedett Margit halála, és szentté avatása után. Már élete során több csodás eseményről tudósítottak. Élettörténetéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276 -ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei.
Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt. Egy parasztgyerekből lett szerzetes életén keresztül bepillanthatunk egy magát Krisztusnak felkínáló szentünk életébe. Őszinte érzelmekkel telt mű ez, hitről, szeretetről, helytállásról, örök emberi értékekről, amivel Szent Margit a mai napig érvényes példát mutatott számunkra…
A művet színpadra alkalmazta és rendezi Moravetz Levente, zeneszerzők Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián. A szerzőhármas nem ismeretlen az egri nézők számára, hiszen olyan előadások alkotói, mint a „Zrínyi 1566”, vagy a Rákóczi-szabadságharcot feldolgozó „A Fejedelem” című történelmi musicalek.
JÁNOS.......................................................................... TÖRÖK-UJHELYI TAMÁS
MARGIT........................................................................ MISURÁK TÜNDE
MARCELLUSZ.............................................................. BOT GÁBOR m.v.
OLIMPIÁDESZ.............................................................. DIMANOPULU AFRODITÉ
JULIS............................................................................ SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
JAKAB........................................................................... RENCZ MÁRK m.v.
IV. BÉLA........................................................................ TUNYOGI PÉTER
MÁRIA........................................................................... NAGY ADRIENN
ISTVÁN.......................................................................... CSATHÓ NORBERT
PETRONELLA............................................................... RAIKOVICH VIKTÓRIA
GYÖRGY........................................................................ RÁCZ JÁNOS
TIMÓ ..............................................................................KARDOS KRISTÓF
MÁTÉ............................................................................. REITER ZOLTÁN
OTTOKÁR...................................................................... SZŐKE OLIVÉR
APA................................................................................. VÓKÓ JÁNOS
PRÉPOST....................................................................... LISZTÓCZKI PÉTER
JANCSIKA…………………………………………………...DOVÁK CSOMA
MARGITKA…………………………………………………..HOLLÓ ENIKŐ
GG TÁNC EGER:
ADAI-SIMON SAROLTA, ANNA MANETTI, ELLENBACHER KAMILLA, FODOR SÁRA, FORCZEK JANKA, MARTINA TIZZI, PLITA MÁRK, SUBA JÁNOS, SZALAI-BORDÁS ÁDÁM, VARGA DÁNIEL
KÓRUS:
DARÓCZI BIANKA, DELI BORISZ, FEKETE BORBÁLA, HARMAN DALMA, KAJTÁR DÁVID, KLEIN PETRA, LUKINIC RUBEN, MAJNÁR ALEXANDRA, RÁK GERGŐ, SVÉD MÁTYÁS, SZABÓ TAMÁS, VAS GABRIELLA
Díszlet: HÚROS ANNAMÁRIA Jelmez: ISTVÁNFI FRUZSINA
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Harangozó-díjas, érdemes művész
Zenei vezető, karmester: NAGY ZOLTÁN
Ügyelő: UJHELYI RÉKA Súgó: PETHŐ ORSOLYA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
Rendező:
MORAVETZ LEVENTE
Varnus Xaver őszi turnéján egy lenyűgöző tehetségű ifjú hegedűvirtuózzal, a Hollandiában született Bácsy-Schwartz Zoltánnal osztja meg a pódiumot, akivel Bach örökkévalóságot idéző művei mellett Felix Mendelssohn örökszép hegedűversenyét adják majd elő.
Szabó Magda műve talányos életet zár be egy olyan szimbolikus ajtó mögé, amely felnyitására mindannyian áhítozunk. A kriminek sem utolsó történetben a nyomozás a két nő belső világába vezet.
A világ legújabb Madame Tussauds Budapest produkciójában 52 magyar és nemzetközi élethű viaszfigurával, lélegzetelállító installációkkal, rengeteg élménnyel, hang- és fényjátékkal,…
Kocsmaária sok nevetéssel és sírással. - A szerző többször is nyilatkozta, hogy “Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár”. Az…
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!