Az Adler Trio nélkülözhetetlen része az izraeli kulturális életnek. A nemzetközileg elismert harmonika virtuózok gazdag repertoárja a klasszikus zenétől a pop-ig, a soul-tól a country-ig, a western-ig és a zsidó zenéig terjed.
Az Adler Trio népszerű az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Kanadában, Dél Afrikában, Belgiumban, Svájcban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Uruguay-ban, Taiwanon, Japánban és Izraelben.
Dror Adler a bátyjával, Danny Adlerrel alapította meg az Adler Trio-t és azóta is együtt játszanak. Dror Izraelben született, zenei pályafutását először a tangóharmonikával és a zongorával kezdte. Amikor a Trió 1962-ben megalakult, akkord-harmonikára váltott és a mai napig ezen a hangszeren játszik. Dror az együttes igazgatója és zenei vezetője, ő készíti elő a zenekar különféle projektjeit.
Jacob Kol 1975-ben csatlakozott az együtteshez. Németországban született és még kisfiúként Izraelbe emigrált. Először szaxofonozni kezdett. Játszott az Izraeli Légierők Zenekarában és számos más együttesben is. Amikor az Adler Triónak bass-harmonikásra volt szüksége, hogy a korábbi tagot pótolják, Dror Adler meggyőzte barátját, Jacob-ot, hogy próbálja ki a „heavy bass harmonikát”. Jacob azóta is ezen a hangszeren játszik.
Michal Adler-Gronich – a Trio alapító, Danny Adler lánya – az Adler Trio második generációja. Gyerekkora óta harmonikázik, jól megérdemelten vívott ki szóló harmonika virtuózként elismerést. Michal sok koncerten lépett fel Izraelben és külföldön egyaránt, nagyrészükön a férjével, Shlomo Gronich-hal együtt muzsikáltak.
Az együttesnek eddig 8 LP lemeze és 5 CD-je jelent meg.
Illényi Katica Klasszikus zenész családba született. Édesanyja gyógypedagógus ugyan, de nagyon jól zongorázik. Édesapja, Illényi Ferenc - Katica első tanára - az Operaházban hegedül, és elhatározza, hogy mind a négy gyermekét muzsikusnak neveli. Katica és három testvére - Ferenc, Anikó és Csaba - számára már 3 és fél éves koruktól kezdve természetes a napi több órás gyakorlás.
14 éves korában fölveszik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem "Különleges tehetségek" osztályába. Tanára: Kovács Dénes. Közben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizik.
A Zeneművészeti Egyetem évei alatt már az Operaház és az Erkel Színház zenekarában játszik.
1991-ben kapja hegedűművész diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
Friss diplomás hegedűművészként mégis szűknek érzi a klasszikus zenei nyelv határait, egész lényével akar szólni. Ekkor születik meg benne az elhatározás, hogy nemcsak hegedülni, hanem énekelni, táncolni is szeretne. Így hangképzésre jár és a hegedű mellett az ének lesz a második hangszere. Mindemellett színészmesterséget, jazz és sztepptáncot tanul. A pályakezdés első éveiben – hegedűművésztől szokatlan módon - színdarabokban, énekes-táncos operett és musicalek főszerepeit játssza, itthon és külföldön egyaránt, melyekben természetesen a hegedülés is fontos szerepet kap. Eközben a klasszikus zene mellett az igényes "könnyebb" műfaj irányzataival is megismerkedik. A jazz, a szving és a világzenékben kutatja azokat a stílusbeli különlegességeket, amelyeket a komolyzenén keresztül még nem ismerhetett meg.
1996-tól 2002-ig énekes-hegedűse a Budapest Klezmer Band-nek.
Fordulópont életében az 1999-es év, melynek során a különböző televíziós show műsorok szólóban hívják őt szerepelni.
2002-től önálló karrierbe kezd. Évente ad saját szervezésű, nagyszabású koncerteket, mindig új repertoárral a komolyzene és a jazz műfajában. Koncertjein felcsendülnek a klasszikus hegedűirodalom gyöngyszemei, valamint filmzenék, Csajkovszkij, Paganini, Dvorak, Gershwin, Morricone, Michel Legrand, John Williams zenéi mellett a magyar zeneszerzők Bartók, Kodály, Liszt, Weiner Leó művei is helyet kapnak. Elkötelezettje a magas színvonalú könnyűzenének, rendszeresen ad jazz koncerteket, melyekben énekel, hegedül, és táncol. Sokoldalú előadásaival bizonyítja, hogy van átjárhatóság a különböző zenei irányzatokban, hidat képez a kultúrák között. Pozitív személyisége, szakmai felkészültsége, munkássága lehetővé teszi, s egyben legfőbb célja is, hogy népszerűségén keresztül minél szélesebb társadalmi rétegekhez eljuthasson a komolyzene, a jazz és az igényes "könnyebb" műfaj is.
A Magyar Vöröskereszt Kulturális nagyköveteként az emberek figyelmét felhívja egymásra utaltságunkra, az önzetlen segítőszándék fontosságára.
