Akár tiszteletbeli magyarnak is nevezhetnénk Joseph Haydnt, a bécsi klasszika nagy mesterét, hiszen felmérhetetlenül sokat adott a magyar zenekultúrának. 1761-ben, 29 évesen, Esterházy Pál Antal birodalmi herceg hívására állt szolgálatba az Esterházy családnál, mely a téli hónapokat a bécsi, a nyári hónapokat pedig a kismartoni palotájában töltötte. több...
I. KÁRPÁT-MEDENCEI KOMOLYZENEI FESZTIVÁL – HAYDN ÉS ESZTERHÁZA
Komlós Katalin zenetörténész előadása és a Haydn Barytontrio Budapest hangversenye
Zenetudományi Intézet – Bartók terem (1014, Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
Műsor:
Haydn költészete
Komlós Katalin zenetörténész, professor emeritus előadása
Joseph Haydn: A-dúr barytontrió Hob. XI:25
Adagio cantabile, Menuet – Allegretto, Finale – Allegro assai
Joseph Burgksteiner: Barytondivertimento Nr. 24
Andantino, Menuett, Finale – Allegro
Luigi Tomasini: C-dúr barytontrió (Korcak 19)
Allegro, Menuetto, Rondo – Allegretto
Előadók: Haydn Barytontrio Budapest (Kakuk Balázs – barytongamba, Sándor József – viola, Kaszanyitzky András – violoncello)
Akár tiszteletbeli magyarnak is nevezhetnénk Joseph Haydnt, a bécsi klasszika nagy mesterét, hiszen felmérhetetlenül sokat adott a magyar zenekultúrának. 1761-ben, 29 évesen, Esterházy Pál Antal birodalmi herceg hívására állt szolgálatba az Esterházy családnál, mely a téli hónapokat a bécsi, a nyári hónapokat pedig a kismartoni palotájában töltötte. Másodkarmesternek nevezték ki, majd a kitűnő zeneszerző, Gregorius Joseph Werner 1766-os halála után ő lett a Kapellmeister. Közben, 1762-ben Pál Antal meghalt, és gyermeke nem lévén, öccse, Miklós örökölte címét és vagyonát. Esterházy „Fényes” Miklós (vagy „Pompakedvelő” Esterházy Miklós), aki 1790-ben bekövetkezett haláláig volt az általa igen nagyra becsült Haydn munkaadója, bőkezűen támogatta a művészeteket, és maga is muzsikált: egy ma már kuriózumnak számító vonós hangszeren, a barytonon játszott, talán azért is, mert ezt a hangszert igen nehéz megszólaltatni, Miklós herceg pedig szerette a kihívásokat (az impozáns fertőd-eszterházai Esterházy-kastélyt, „a magyar Versailles”-t is egy mocsaras területen építtette fel). A baryton a viola da gamba családjának egyik tagja, mai hangszereink közül leginkább a gordonkához hasonlít. Az 1760-as és ’70-es években Haydn rendszeres feladatai közé tartozott a barytontriók írása. E kamaraművekben a herceg által megszólaltatott baryton kapta a főszólamot. Haydn 126 ilyen triót komponált, közülük az 1772-ben komponált A-dúr hangnemű nyitja meg a koncertet. Ezután a kortárs Burgksteiner ugyancsak Esterházy Miklós herceg számára írt baryton-divertimentója csendül fel, majd a különleges összeállítást Luigi Tomasini, a Haydn által vezetett udvari zenekar olasz koncertmesterének barytontriója zárja.
A fesztivál művészeti vezetője: Bonnyai Apolka zongoraművész
RENDEZŐ: Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál
TÁMOGATÓ: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Varga Zsombor állandóan menekül. Vargáné Erika, az anyja ugyanis hosszú évek óta kergeti.…
A nemzeti összetartozás napján megrendezendő koncerten Szalonna és Bandája zenéjét hozzuk a közönség…
A Bergendy együttest követően Demjén Rózsi szólólemezt készített, amelyről a címadó Fújom a…
