Horti Lilla és a Kelemen Kvartett

A 2017–2018-as évadban a Zeneakadémia rezidens együttesének megtisztelő címét viselő Kelemen Kvartett koncertjén három mű szólal meg, s e három művet alig több mint három évtized választja el egymástól. Johannes Brahms első vonósnégyese 1873-ban született, a szerző negyvenéves korában. Brahms állítólag több mint húsz vonósnégyest írt és semmisített meg, mire az elsőt felvállalta: ám a végeredményből úgy tűnik, érdemes volt várnia. Puccini kevés kamaraművének egyike, a Crisantimi című vonósnégyes alig több, mint másfél évtizeddel később, 1890-ben született egyetlen éjszaka alatt (a sötét tónusú zenét felhasználta később a Manon Lescaut utolsó felvonásában). Schönberg 2. vonósnégyese pedig 1908-as, a zeneszerző életének egyik legsúlyosabb válságát önti zenébe: amikor felesége, Mathlide rövid időre otthagyta közös barátjukért, a festő Richard Gerstlért (miután Mathilde visszatért Schönberghez, Gerstl öngyilkos lett). A darab nemcsak a személyes dráma végtelenül expresszív kifejezése miatt izgalmas, hanem azért is, mert Schönberg itt számol le végleg a hagyományos tonalitással, a harmadik és negyedik tétel ráadásul a műfaj határain is túllép, amikor szoprán szólót emel be az absztrakt hangszeres kamarazene csúcsának számító vonósnégyesbe. Georg Trakl két versét a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny második díjasa, Horti Lilla fogja énekelni.

Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont