Két, merőben eltérő hangulat, karakteres érzésvilág áll hangversenyünk középpontjában. Diadalmas Beethoven – benne egy éteri lassú tétellel –, és Bartók feledhetetlen expresszivitása. Erős, karakteres, a lelket minden ízében megérintő hangverseny. Komoly tartalom – emlékezetes élmény: ezt ígéri a Honvágy és beteljesülés.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wtorek, 8 Maja 2018 19:30
Műsor:
Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny Op. 73
Bartók: Concerto
Közreműködik:
Báll Dávid - zongora
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
Beethoven 1811-ben befejezett – a mű angol kiadója, Johann Baptist Cramer által „Emperor” azaz Császár-koncert néven ismertté vált – diadalmas, 5. zongoraversenyével indítunk, sőt akár „5. életenergia-forrást” is mondhatnánk, e mű első pillanattól áradó ereje, méltóságteljes ragyogása hallatán. Az inspirátor: Habsburg Lotaringiai Rudolf, olmützi hercegérsek, Beethoven jó barátja, tanítványa és támogatója volt; a nemes fényű Esz-dúr hangnem pedig már az 1803-ban befejezett 3. Eroica-szimfóniában is megmutatta előnyeit (de J. S. Bach BWV. 552-es Esz-dúr prelúdium és fúgájának pozitív hangulatáról se feledkezzünk meg.) Nem véletlen tehát, ha többen hamisítatlan Eroica-érzetet vélnek majd felfedezni a hangütésben, de ha valaki az Egmont-nyitány (1810) pár ütemnyi előképét, vagy az ugyancsak ezidő tájt keletkezett 7. szimfónia (1811) zárótételének sodró lendületét hallja bele a partitúrába, ugyancsak érthető vélekedése. Ha pedig az első tétel vége felé némi Chopin-előképet is felfedezni vélnek, nyugodtan tartsanak ki mellette. A finoman csillogó kürtöket körbegyöngyöző zongora érzete, a nagyszabású zenekari állításokat meghitt részletességgel kifejtő, azokat tovább fűző szólista, az alatta bársonyosan odasimuló vonós szőnyeg alkalmazása alig 18 évvel később szinte tökéletesen ugyanígy ismétlődik meg a lengyel zeneszerző 1829-30-ban komponált megkapó versenyműveiben.
Mindehhez, a beethoveni zongoraverseny dinamikus első és táncosan száguldó harmadik tétele között, a zeneirodalom egyik, ha nem a legszebb lírai középrésze ad pihenőt. Ha van éteri nyugalmú, a finom szemlélődésnek teret adó, lélekemelő zene – e tétellel egyértelműen megteremtődött. Puha brácsákon lélegző korál emelkedik finoman a magasba, azzal a tökéletességgel, mely már adatik, mindenféle arra való törekvés nélkül, magától válva istenivé.
Hangversenyünk második részében szimfonikus zenekari alapmű, Bartók Béla 1943-ban, már az emigrációban, az Egyesült Államokban íródott öttételes Concerto-ja csendül fel, szöges ellentéteként Beethoven magabiztos zongoraversenyének. Gazdag támogató hercegérsek helyett kényszerű emigráció, pénzhiány, betegség, kórház a XX. századi szerző osztályrésze, s ha nincs Szigeti József hegedűművész, ha nincs Serge Koussevitzky, a bostoni szimfonikusok vezetője – aki Szigeti közbenjárására darabot rendel az Amerikában még egyetlen művet sem komponáló, világhírű, de nélkülöző alkotótól – valószínűleg a Bartók-életmű kényszerű véget érne a VI. vonósnégyessel.
Noha Bartók egy rövid ismertetőt írt a bemutató műsorfüzetébe, szerzői szerénysége semmit nem árult el e remekmű valódi hangulatáról: 5 tételes megrázó honvágy-zenéjéről, melyben a magyarkodás bármiféle jele nélkül mindennél többet tudunk meg az igaz hazaszeretetről és az ugyan még sértetlen, de már „lángoktól ölelt kis ország” fájdalmas hiányáról. A tehetetlen düh, a „nincs már hová lennem” érzete, az elárvult fuvolák zenéje ez. A rezekre démoni erővel tekeredő fojtó sokaságú vonósoké, a Ravel-féle La Valse tébolyult keringőjének hangulatát idéző gyilkos induló-paródiás visszajátszásoké, a makacsul újra és újra felidézett „szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”-emlékek, a régi táncházak, gyűjtőutak, őszinte magyar értékek szétfoszló illúzióié. A semmiben megkapaszkodni képtelen, magára hagyott piccolo pusztában elvesző szaváé – a reménytelenségé, az elveszettségéé.
„Nem én kiáltok, a föld dübörög. Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán” – írta József Attila már 1924-ben. Bartók Concerto-ja bőr alá hatoló, földindulás-szerű nagyzenekari rezgésének kegyetlenségével érezteti talán leginkább: mit jelent e korszak őrülete, s leginkább: mit jelent személyesen, az egyénnek a kényszerű emigráció, a gyökér- és talajvesztettség fájdalma.
E mű nem hagyható ki. Olyan zenei stáció, mint személyes látogatást tenni Auschwitz emlékhelyén, vagy a versek között Pilinszky Apokrif c. költeménye. Olyan mű, melyet ismernünk kell, ha magyarként s egyben európaiként határozzuk meg magunkat.
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több millió nézőt vonzott szerte a világon a kultikussá vált vámpírparódia. Budapesten, 17 év után tovább folytatódik a különleges, fanyar humorú, látványos, szórakoztató, varázslatos musical sikertörténete.
10 éves Jubileumi születésnapját ünnepli az Audi Aréna Győrben az EDDA zenekarral. Ennek a kerek évfordulónak köszönhetően az Audi Aréna megajándékozza a koncertre látogatókat.
Demjén Rózsi a legenda, aki huszonhetedik alkalommal tölti meg az Arénát!
A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi…
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
