Határtalan táncfőváros - Maros Művészegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes
Határon túli hivatásos néptáncegyüttesek fesztiválja
Læs mere
Határon túli hivatásos néptáncegyüttesek fesztiválja
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 17. Maj 2017 19:00
Maros Művészegyüttes: Imádság háború után
Emlékezés a nagy háborúra versben, dalban, táncban
Táncképek az első világháború áldozatainak emlékére
A magyar történelem egyik legnagyobb traumáját jelentő eseménye e háború. Az emlékezés kövei ott vannak szinte minden magyar faluban, városban, impozáns emlékművek, szobrok formájában. Minden település számon tartja név szerint az elesetteket. A háború kitörésének centenáriumán szeretnénk újra felidézni az áldozatok, hősi halottak emlékét.
A táncjáték fontos eleme a háborús témájú magyar líra, amely kortársként éli meg és dokumentálja a művészet erejével e szörnyűségeket. Valós izgalmat jelentenek a lövészárkokban született háborús naplók és a frontkatonák háborús visszaemlékezései, e háborús borzalmakat is megidézve teszünk táncos visszaemlékezést nagyapáink életét meghatározó háborúkra. Mert idézzük az elveszetteket, embert és hazát. Nagy szívvel, szeretettel készítettük e táncjátékot, ajánljuk az idősebb nemzedéknek, akik nálunk többet tudnak a háborús szenvedésekről, de feltétlenül ajánljuk a fiataloknak, akiknek ez ugyan történelem, de a háború iszonytató világának a művészeten keresztül való megismerése becsesebbé, értékesebbé teszi a jelenkori békés világunk értékeit, örömeit
Koreográfus: | Varga János |
Koreográfus asszisztense: | Hajdú Flórián |
Zene: | Bonczó István |
Meghívott vendégművész: | Tollas Gábor-István |
Díszlet: | Boka Gábor |
Jelmez: | Bandi Kati |
Tánckarvezetők: | Nagy Levente Lehel, Törzsök Zsuzsanna |
Igazgató: | Barabási Attila-Csaba |
A Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag, tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hangsúlyt azonban a közös gyökerekre helyezve, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. (Azok a ruszin népek, melyek mai napig őrzik II. Rákóczi Ferenc emlékét, büszkén vallják, hogy őseik a magyarokkal együtt hűségesen védték a „nagyságos fejedelem” várait.)
A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye, a tükre. A tükör, amibe jó belenézni, mely annak is felmutat, aki megalkotja, és annak is, aki majdan nézői csendjében megéli az inspiratív elfogadás és befogadás állapotát.
Közreműködnek: | a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara |
Meghívott művészek: | Bősze Tamás, Pál Lajos |
Hangfelvételről: | Pál Eszter, Szlama László |
Szólót énekelnek: | Kubinyi Júlia m. v. / Pál Eszter m. v., Hetényi Milán / Szoboszlai Balázs |
Az Idéző szerepében: | Borbély Beatrix / Kosina Mónika |
Zeneszerző: | Pál István Szalonna |
Zenei szerkesztő: | Pál Lajos |
Koreográfusok: | Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor |
Jelmeztervező: | Furik Rita |
Díszlettervező: | Molnár Zsuzsa |
Videóanimáció: | Soós Andrea |
Művészeti munkatárs: | Orza Calin |
Rendező-koreográfus: | Mihályi Gábor |
Zenekarvezető: | Radics Ferenc |
Tánckarvezető: | Kökény Richárd |
Tánckari asszisztensek: | Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György |
Művészeti vezető: | Pál István Szalonna |
Együttesvezető: | Mihályi Gábor |
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
zenés komédia két részben
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.
Demjén Rózsi a legenda, aki huszonhetedik alkalommal tölti meg az Arénát!
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.