Giuliano Carmignola és a Concerto Köln

E. F. Dall’Abaco: Concerti à quattro da chiesa, op. 2 – 1. d-moll concerto
Avison: Tizenkét concerto Domenico Scarlatti csembalószonátái nyomán, op. 6 – 6. D-dúr concerto
J. S. Bach: d-moll hegedű-kettősverseny, BWV 1043
SZÜNET
B. Marcello: D-dúr sinfonia a Joaz c. oratóriumból
J. S. Bach: a-moll hegedűverseny, BWV 1041
J. S. Bach: E-dúr hegedűverseny, BWV 1042

Giuliano Carmignola (hegedű) Mayumi Hirasak (művészeti vezető, hegedű) Concerto Köln

Az itáliai kultúra számtalan alkalommal termékenyítette meg a germán művészeteket. Különösen igaz ez a megállapítás a zeneművészetre, hiszen pont a későbarokk jelentős német mestereinek, különösen Johann Sebastian Bachnak a remekművei nem jöhettek volna létre az egykorú olasz muzsika hatása nélkül – erre már Bach első életrajzírója, Johann Nikolaus Forkel is felhívta a figyelmet a 19. század elején. A venetói származású Giuliano Carmignola és a Rajna-vidéki Concerto Köln hangversenyének középpontjában a türingiai zeneszerző eredeti alakban fennmaradt egy-, illetve kéthegedűs versenyművei állnak. Amíg ezek a kompozíciók az Antonio Vivaldi által kifejlesztett hangszeres concerto modelljét ültetik át német környezetbe, addig Carmignola pont arról híres, hogy a sokak szemében a „grandiózus”, „veretes” germán stílus képviselőjeként jegyzett Bach műveit már-már szemtelenül olaszos könnyedséggel és frivolsággal interpretálja.