Duna Szimfonikus Zenekar - Az én muzsikám...az emberi szívekben

Műsor:

Kovács Zoltán: Adagietto
Reinecke: Hárfaverseny (e-moll), op.182
Schumann: 3. (Esz-dúr) szimfónia („Rajnai”), op.97

Közreműködik: Farkas Mira – hárfa (a 2016. évi Fischer Annie ösztöndíj nyertese)

Vezényel: Hámori Máté

Műsorvezető: Zelinka Tamás

Farkas Mira (Budapest, 1991) a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hárfa szakán Devescovi Erzsébet, majd Batta Judit, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hárfaművész-tanár master szakán pedig dr. Vigh Andrea tanítványa volt. 2014-ben kitüntetéses diplomával végzett. Számos hazai és nemzetközi zenei verseny díjnyertese. Rendszeresen közreműködik élvonalbeli szimfonikus zenekaraink és a Magyar Állami Operaház előadásain. Elkészült első önálló lemeze és Junior Prima Díjas. Szólistaként több alkalommal szerepelt már Jeruzsálemben és Tel-Avivban, valamint a Bécsi Konzerthausban.

Hámori Máté (Budapest, 1983) 2001-ben érettségizett, és ugyanebben az évben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmesterképző szakára, ahol Gál Tamás vezetésével végezte tanulmányait. Zeneakadémiai évei alatt alapította meg a Teatro di Musica kamarazenekart, amellyel számos nagysikerű koncertet adott és bemutatott több új magyar zeneművet is. 2005 óta a hazai szimfonikus zenekarok többségét dirigálta, visszatérő vendége a Győri Filharmonikus Zenekarnak, a Szombathelyi, a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak és a Szatmárnémeti Filharmóniának. 2009 óta Vásáry Tamás asszisztenseként segíti a Kodály Zoltán Ifjúsági Zenekart és vezeti a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának zenekarát. 2012-től kezdve a Szolnoki Szimfonikusok állandó karmestere. Számos ifjúsági operaprodukció és újszerű, interaktív ifjúsági koncertprogram kötődik a nevéhez. 2013-ban a Hunyadi László című operával debütált a budapesti Erkel Színházban. Ugyanezen év szeptemberétől az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője.

Kovács Zoltán (Budapest, 1969) zeneszerzés tanára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Petrovics Emil volt, fagott-tanulmányait pedig ugyanott Fülemile Tibor és Janota Gábor irányította. Első zenekari műve, a Kísérőzene (1988) szakmai körökben sok dicséretben részesült, felvétele 1990-ben pedig elnyerte a Magyar Rádió nívódíját. Ezt követően számos szimfonikus zenekar felkérésére komponált versenyműveket, szimfóniákat, oratóriumokat, így többek között a Duna Szimfonikus Zenekar számára Vae victis! (Jaj a legyőzötteknek!) című darabját. 1991-től a Magyar Állami Operaház Zenekarának I. fagottosa. 2003 és 2009 között elvégezte a Zeneakadémia karmester tanszakát is. Zeneszerzői tevékenységét 2009-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el, 2013 óta az MMA rendes tagja. Adagietto című vonószenekari művét a Budapesti Vonósok felkérésére írta 1995-ben. A szerző szerint „maga a mű egy harmonikus, idillikus világot mutat, ahogyan ez az akkori életérzéseimből ösztönösen kirajzolódott. Az Adagietto cím természetesen utal a nagy kedvenc, Mahler V. szimfóniájának híres Adagietto-jára, bár annak inkább csak szellemiségére, attitűdjére, mintsem zenei nyelvezetére. Ez utóbbira talán a különböző stílusok keveredése, egyfajta zenei eklektika jellemző, amely kezdettől fogva műveim sajátja. E korai kompozícióm ugyanakkor deklaráltan szemlélteti azt a törekvésemet, mellyel – a XX. század sokszor öncélú, életidegen struktúráival szemben – igyekszem újra megtalálni a disszonancia-konszonancia, a feszültség-feloldás egyensúlyát.”

Carl Reinecke (1824-1910) német zongoraművész, zeneszerző és karmester. Műveiben és pedagógiai munkásságában kora egyik legnagyobb hatású zenésze volt. Fiatal muzsikusként többször fellépett Koppenhágában is a Niels Gade által vezényelt nyilvános hangversenyeken (Gade: Osszián visszhangjai c. nyitánya felhangzik a 2017. II. 10.-i koncerten.). 1860-tól a lipcsei Gewandhaus-hangversenyek karnagya s egyben a konzervatórium zeneszerzés és zongoratanára volt. Tanítványai közé tartozott többek között Grieg, Sinding, Sullivan és Weingartner. Zongoristaként elsősorban, mint Mozart-interpretátor volt jelentős: az elsők között játszotta Schumann és Chopin műveit is. Kompozíciói kezdetben Schumann és Mendelssohn, a későbbiekben pedig Wagner és Brahms hatását tükrözik. Az e-moll hárfaversenyt 1884-ben komponálta.

Robert Schumann (1810-1856) német zeneszerző 1850-ben írt 3. szimfóniája lenyűgöző alkotás. Azért kapta a „rajnai” melléknevet, mert a szerző „a rajnai élet egy darabjának” nevezte ezt a művét. A lelkesülten szárnyaló, ragyogó nyitótételt hallva nem nehéz egy rajnai természetképre asszociálni. Schumann életében azonban egy nagyon tragikus esemény is kötődik a Rajnához: 1852. február 27-én egy szál köntösben és papucsban öngyilkossági szándékkal a jeges folyóba vetette magát, mert úgy vélte, hogy démonokká változott angyalok üldözik. Ezzel kezdetét vette a zeneszerző életének szomorú végkifejlete.

(Zelinka Tamás)

0 tétel a kosárban

jegy.hu

Program

Duna Szimfonikus Zenekar - Az én muzsikám...az emberi szívekben visszhangzik (Schumann) - Őszi 5.

Nincs aktuális előadás

Ajánlatunk

Somvirág – Tavaszi daloskönyv – GRYLLUS VILMOS koncertje

Macskák

A király beszéde

Kövess minket!

További ajánlataink

ANDREA BOCELLI - RÁADÁS! Szép

Carmen

Kabaré Szép

Hirdetési információ

Ajándékozz jegy.hu
ajándékutalványt!

Kultúrát otthonról
online.jegy.hu

Hírlevél feliratkozás

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!