Program


Duna Szimfonikus Zenekar - Az én muzsikám...az emberi szívekben visszhangzik (Schumann) - Őszi 5.

Duna Szimfonikus Zenekar - Az én muzsikám...az emberi szívekben visszhangzik (Schumann) - Őszi 5.

A Duna Szimfonikus Zenekar koncertje.  Bővebben

Műsor:

Kovács Zoltán: Adagietto
Reinecke: Hárfaverseny (e-moll), op.182
Schumann: 3. (Esz-dúr) szimfónia („Rajnai”), op.97

Közreműködik: Farkas Mira – hárfa (a 2016. évi Fischer Annie ösztöndíj nyertese)

Vezényel: Hámori Máté

Műsorvezető: Zelinka Tamás

Farkas Mira (Budapest, 1991) a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hárfa szakán Devescovi Erzsébet, majd Batta Judit, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hárfaművész-tanár master szakán pedig dr. Vigh Andrea tanítványa volt. 2014-ben kitüntetéses diplomával végzett. Számos hazai és nemzetközi zenei verseny díjnyertese. Rendszeresen közreműködik élvonalbeli szimfonikus zenekaraink és a Magyar Állami Operaház előadásain. Elkészült első önálló lemeze és Junior Prima Díjas. Szólistaként több alkalommal szerepelt már Jeruzsálemben és Tel-Avivban, valamint a Bécsi Konzerthausban.

Hámori Máté (Budapest, 1983) 2001-ben érettségizett, és ugyanebben az évben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmesterképző szakára, ahol Gál Tamás vezetésével végezte tanulmányait. Zeneakadémiai évei alatt alapította meg a Teatro di Musica kamarazenekart, amellyel számos nagysikerű koncertet adott és bemutatott több új magyar zeneművet is. 2005 óta a hazai szimfonikus zenekarok többségét dirigálta, visszatérő vendége a Győri Filharmonikus Zenekarnak, a Szombathelyi, a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak és a Szatmárnémeti Filharmóniának. 2009 óta Vásáry Tamás asszisztenseként segíti a Kodály Zoltán Ifjúsági Zenekart és vezeti a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának zenekarát. 2012-től kezdve a Szolnoki Szimfonikusok állandó karmestere. Számos ifjúsági operaprodukció és újszerű, interaktív ifjúsági koncertprogram kötődik a nevéhez. 2013-ban a Hunyadi László című operával debütált a budapesti Erkel Színházban. Ugyanezen év szeptemberétől az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője.


Kovács Zoltán (Budapest, 1969) zeneszerzés tanára a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Petrovics Emil volt, fagott-tanulmányait pedig ugyanott Fülemile Tibor és Janota Gábor irányította. Első zenekari műve, a Kísérőzene (1988) szakmai körökben sok dicséretben részesült, felvétele 1990-ben pedig elnyerte a Magyar Rádió nívódíját. Ezt követően számos szimfonikus zenekar felkérésére komponált versenyműveket, szimfóniákat, oratóriumokat, így többek között a Duna Szimfonikus Zenekar számára Vae victis! (Jaj a legyőzötteknek!) című darabját. 1991-től a Magyar Állami Operaház Zenekarának I. fagottosa. 2003 és 2009 között elvégezte a Zeneakadémia karmester tanszakát is. Zeneszerzői tevékenységét 2009-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el, 2013 óta az MMA rendes tagja. Adagietto című vonószenekari művét a Budapesti Vonósok felkérésére írta 1995-ben. A szerző szerint „maga a mű egy harmonikus, idillikus világot mutat, ahogyan ez az akkori életérzéseimből ösztönösen kirajzolódott. Az Adagietto cím természetesen utal a nagy kedvenc, Mahler V. szimfóniájának híres Adagietto-jára, bár annak inkább csak szellemiségére, attitűdjére, mintsem zenei nyelvezetére. Ez utóbbira talán a különböző stílusok keveredése, egyfajta zenei eklektika jellemző, amely kezdettől fogva műveim sajátja. E korai kompozícióm ugyanakkor deklaráltan szemlélteti azt a törekvésemet, mellyel – a XX. század sokszor öncélú, életidegen struktúráival szemben – igyekszem újra megtalálni a disszonancia-konszonancia, a feszültség-feloldás egyensúlyát.”

Carl Reinecke (1824-1910) német zongoraművész, zeneszerző és karmester. Műveiben és pedagógiai munkásságában kora egyik legnagyobb hatású zenésze volt. Fiatal muzsikusként többször fellépett Koppenhágában is a Niels Gade által vezényelt nyilvános hangversenyeken (Gade: Osszián visszhangjai c. nyitánya felhangzik a 2017. II. 10.-i koncerten.). 1860-tól a lipcsei Gewandhaus-hangversenyek karnagya s egyben a konzervatórium zeneszerzés és zongoratanára volt. Tanítványai közé tartozott többek között Grieg, Sinding, Sullivan és Weingartner. Zongoristaként elsősorban, mint Mozart-interpretátor volt jelentős: az elsők között játszotta Schumann és Chopin műveit is. Kompozíciói kezdetben Schumann és Mendelssohn, a későbbiekben pedig Wagner és Brahms hatását tükrözik. Az e-moll hárfaversenyt 1884-ben komponálta.

Robert Schumann (1810-1856) német zeneszerző 1850-ben írt 3. szimfóniája lenyűgöző alkotás. Azért kapta a „rajnai” melléknevet, mert a szerző „a rajnai élet egy darabjának” nevezte ezt a művét. A lelkesülten szárnyaló, ragyogó nyitótételt hallva nem nehéz egy rajnai természetképre asszociálni. Schumann életében azonban egy nagyon tragikus esemény is kötődik a Rajnához: 1852. február 27-én egy szál köntösben és papucsban öngyilkossági szándékkal a jeges folyóba vetette magát, mert úgy vélte, hogy démonokká változott angyalok üldözik. Ezzel kezdetét vette a zeneszerző életének szomorú végkifejlete.

(Zelinka Tamás)

Kövess minket!


Ajánló


OMEGA 55

Papp László Budapest Sportaréna

Az Omega velünk élő történelem. 55 éve bizonyítják újra és újra, hogy különleges…

Diótörő és Egérkirály - családi musical

Papp László Budapest Sportaréna

Hoffmann varázslatos meséje alapján Szomor György, Szurdi Miklós és Valla Attila írtak musicalt,…

A Magyar Nemzeti Balett előadása

Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ