A Szolnoki Szimfonikus Zenekar és meghívott nemzetközi hírű vendégművészeinek koncertjei a Zeneakadémián és a Pesti Vigadóban, bérletben
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 11. szerda, 19:30
BEETHOVEN 250 – A halhatatlan géniusz (2020. november 11. 19:30 - Zeneakadémia)
Beethoven hegedűre és zenekarra komponált G-dúr és F-dúr románca a mester legnépszerűbb művei közé tartozik. Bár nem versenyművek, de mint zenekarral kísért szólóhangszeres darabok a koncertek műfajába illeszthetők. Mindkét kompozíció lírai karakterű, nyugodt tempójú, a zenekar szerepe csupán a kíséretre korlátozódik.
Műsor:
Ludwig van Beethoven: I. (G-dúr) románc op. 40
Ludwig van Beethoven: II. (F-dúr) románc op. 50
Ludwig van Beethoven: Coriolan Nyitány op. 62
Ludwig van Beethoven: V. (c-moll) „Sors” szimfónia op. 67
Közreműködik:
Koppándi Jenő – hegedű
Vezényel: Rajna Martin
Beethoven hegedűre és zenekarra komponált G-dúr és F-dúr románca a mester legnépszerűbb művei közé tartozik. Bár nem versenyművek, de mint zenekarral kísért szólóhangszeres darabok a koncertek műfajába illeszthetők. Mindkét kompozíció lírai karakterű, nyugodt tempójú, a zenekar szerepe csupán a kíséretre korlátozódik. A két zenemű szólistája Koppándi Jenő hegedűművész.
A Coriolan-nyitányt Heinrich Joseph von Collin Coriolan c. drámája nyomán írta Beethoven. Bemutatója 1807-ben volt a bécsi Lobkowitz-palotában. Caius Martius Coriolanus római tábornok alakja több történetíró elbeszélésben is fennmaradt, nevezetesen hős figurája Shakespeare-t is megihlette. Beethoven feltehetőleg Plutarkhosz életrajzai között találkozott történetével. Collin tragédiája egyetlen figurára, a főhősre koncentrál. A darab lényegében Coriolanus tépelődő monológjainak sorozatából áll, melyben a főhős az önmagával vívott csata elvesztése okán önkezével vet véget életének. A hős bukását vizionáló Beethoven-partitúrák közül a Coriolanus-nyitány a legpesszimistább. A színmű feledésbe merült, de a nyitány önálló zeneműként ma is sokszor elhangzik a világ hangversenytermeiben.
A hangverseny záró zeneműve Beethoven legismertebb, legtöbbet idézett kompozíciója, az V. szimfónia. A mű sarokkő a 19. század zenei gondolkodásában. Struktúrája bámulatosan tömör, logikus, és ebből adódóan a kompozíció ellenállhatatlanul sodró lendületű. A mű nem csupán megalapozta a következő évszázad zenei ízlését, hanem összefoglalta, esszenciálisan magába sűrítette a klasszicizmus, Haydn és Mozart zenei nyelvezetét.
Zenei mozaik (2021. március 1. 19:30 - Zeneakadémia)
Jacques Ibert: Fuvolaverseny
Alexey Shor: Travel Notebook – zongoraverseny
Antonín Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia „Az Újvilágból” op. 95
Jacques Ibert: Fuvolaverseny
Alexey Shor: Travel Notebook – zongoraverseny
Antonín Dvořák: IX. (e-moll) szimfónia „Az Újvilágból” op. 95
Közreműködik:
Timmaso Benciolini – fuvola
Philipp Kopachevsky – zongora
Vezényel: Filippo Arlia
Jacques Ibert francia komponista 1932-33-ban komponálta híres Fuvolaversenyét. A mű a hangszer irodalmának egyik legnépszerűbb, s egyben legnehezebb versenyműve. Érdekessége, hogy a tételek terjedelme egyre növekszik, és a darab súlypontja nem a nyitó-, hanem a zárótételre esik. A kompozíció technikai bravúrral teli fináléja a szólóhangszer
parádés kadenciájával zárul.
Az ukrán származású Alexey Shor 1991-ben emigrált Izraelbe, jelenleg az Egyesült Államokban él. A komponista nem a komolyzene világában kezdte pályafutását – eredetileg matematikus. Műveit a világ legnagyobb hangversenytermeiben játsszák. A Travel notebook című zongoraversenyét Philipp Kopachevsky előadásában hallhatják.
Dvořák 1893-ban, amerikai tartózkodása alatt írta népszerű e-moll szimfóniáját. Kezdettől fogva tudatosan törekedett arra, hogy a kompozíciónak sajátos „amerikai” jellege legyen. Művét az amerikai népzene szellemében komponálta, ám a néger spirituálé egzotikus ritmikája mellett markánsan megjelenik benne a cseh-morva népzene. A szimfónia irodalmi alapja Henry Longfellow Hiawatha ének című, indián témájú eposza.
Profilok (2021. május 5. 19:00 - Pesti Vigadó)
Antonín Dvořák 1901-ben, Prágában bemutatott háromfelvonásos operáját, a Ruszalkat hallhatjuk elsőnek. Majd Giacomo Puccini Pillangókisasszonyából és a Gianni Schicchi című vígoperából hangzik el egy-egy híres ária. Végül Beethoven C-dúr zongoraversenye és Pastorale szimfóniája zárja az előadást.
PROFILOK
Antonín Dvořák: Rusalka – Rusalka dala a holdhoz
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Un bel di vedremo (nagyária)
Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta áriája)
Ludwig van Beethoven: I. (C-dúr) zongoraverseny op. 15
Ludwig van Beethoven: VI. (F-dúr) „Pastorale” szimfónia op. 68
Közreműködik:
Hee-sun Do – szoprán
Marco Sollini – zongora
Jiman Wee – hegedű
Cobus Swanepoel – gordonka
Vezényel: Everett McCorvey (New York)
A Ruszalka Antonín Dvořák 1901-ben, Prágában bemutatott háromfelvonásos operája. Műfaji megjelölését illetően lírai mese, melynek témáját a cseh folklórban is megtalálható kis hableány története adta. Az opera harmóniáiban és formai felépítése terén erőteljesen érzékelhető Wagner hatása, dallamvilága azonban egyértelműen a cseh-morva nemzeti-népies motívumokat idézi.
Giacomo Puccini a 20. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Zenéjében főként az emberi érzésekre összpontosított. Rendkívüli drámai érzékkel rendelkezett. Operái látványos vizuális jeleneteket tartalmaznak, ugyanakkor jól alkalmazza a csend hatalmát is. Ezen a hangversenyen a Pillangókisasszonyból és a Gianni Schicchi című vígoperából hangzik el egy-egy híres ária.
Beethoven 1796–1797-ben komponált C-dúr zongoraversenye a szerző első zongorakoncertjeként vonult be a köztudatba, valójában azonban a zongorára írt versenyművei közül ez a harmadik. A Szolnoki Szimfonikusok előadásában ma este elhangzó Pastorale szimfónia egyike Beethoven kevés programzenéinek, melyet a közönség és a kritika is eléggé hidegen fogadott a lényegesen szenvedélyesebb Sorsszimfónia után. Mára azonban a mű egyike lett a szimfonikus repertoárok központi darabjainak.
Bérletinformáció:
Helyfoglalás érekzési sorrendben a Zeneakadémia földszint VII. - XVIII. sorába és a Pesti Vigadó teljes B és D-szektor, valamint a C-szektor 3-4-5. sorába.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.
Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a budapesti zenei élet egyik meghatározó szereplője. Ezen az estén az Irie Maffiából ismert énekesnővel,…
Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy…
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
