Csoma alapvetően a magyar őshazakutatás kapcsolatát próbálja megvilágítani. Bár tibetista kutatóként, annak egyik úttörőjeként tartja számon a hazai és nemzetközi tudomány, de egész életének, utazásának és munkásságának érzelmi mozgatórugója az a vágy volt, hogy a magyarság eredetkérdésére választ találjon.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 29. szerda, 19:00
Az Így szerettek ők sorozatot az új évadban hasonló tematikával a Világraszóló magyarok című felolvasószínházi program váltja fel. Az előadásokat szerzőként és rendezőként egyaránt Réczei Tamás jegyzi.
A sorozatban Kőrösi Csoma Sándor, Lugosi Béla, Munkácsy Mihály és Semmelweis Ignác életébe nyerhetnek betekintést az érdeklődők.
A sorozat első előadásában, január 29-én 19 órától Kőrösi Csoma Sándor életét ismerhetik meg közelebbről.
Az előadásról:
Kőrösi Csoma Kelet-Turkesztán és Mongólia területére akart eljutni, azonban belépett az indiai világba, amely életének színtere lett.
Csoma alapvetően a magyar őshazakutatás kapcsolatát próbálja megvilágítani. Bár tibetista kutatóként, annak egyik úttörőjeként tartja számon a hazai és nemzetközi tudomány, de egész életének, utazásának és munkásságának érzelmi mozgatórugója az a vágy volt, hogy a magyarság eredetkérdésére választ találjon. A magyarság származását, pontosabban a keleti származástudat konkrét megfogalmazására a hun elmélet tett kísérletet, mely először a 9. század végén bukkant fel. A magyarok valóban Attila egykorú hun birodalmának központját, a Kárpát-medencét szállták meg a 9. század végén, és a hunnal rokon nemzetségi-törzsi társadalomban éltek. A hun-magyar elmélettel teljes lett a magyar uralkodó osztály betagolódása a korabeli feudális Európába.
„Én hogy mind tulajdon vágyódásomnak eleget tegyek, mind pedig nemzetemhez való háládatosságomat és szeretetemet megmutassam, számba nem vévén a fáradságot és megtörténhető veszedelmet, azon fáklyánál fogva, melyet Németországban gyújtottam volt meg, elindultam nemzetem eredete felkeresésére."
Ezt az utat mutatja be a Világraszóló magyarok első epizódja januárban.
A Ferencsik bérlet koncertjein a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a bécsi klasszikához illőn csökkentett létszámmal lép pódiumra. A záróesten mindehhez még egy izgalmas mozzanat csatlakozik: a K. 467-es C-dúr zongoraversenyt nem modern instrumentumon, hanem fortepianón halljuk.
A Liszt Ferenc-, Artisjus és Junior Prima díjas zongoraművész, Fülei Balázs "De Profundis" koncertjén Chopin, Beethoven, Bartók, Messaiaen és Liszt…
„Tudathasadásos este: az előadók (Beck Zoli és Szűcs Krisztián) élnek, a szerzők (CsehTamás és Csengey Dénes) már nem." – Bérczes…
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
