A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye – PÓTJEGYEK
Műsor:
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Kecskés D. Balázs: Brácsaverseny
Dvořak: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88
Műsor:
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Kecskés D. Balázs: Brácsaverseny
Dvořak: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Wednesday, December 04 2024 7:00PM
Közreműködik: Szűcs Máté – brácsa / Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Rajna Martin
Kodály zenekari művei között talán a leggyakrabban játszott a 1933-ban keletkezett Galántai táncok. Eredetiségét és népszerűségét önéletrajzi meghatározottsága mellett elsősorban tematikus gazdagságának és pazar hangszerelésének köszönheti. Kodály gyermekkorának egy részét a felvidéki Galántán töltötte, ahol ekkoriban még élt a Mihók prímás nevéhez köthető előadói hagyomány, melynek dallamanyaga egy 1800-as bécsi kiadványban is fellelhető. Az apropót a mű megkomponálásához a Filharmónia Társaság Zenekarának nyolcvan éves jubileuma szolgáltatta. A mesterien formált darab egyidejűleg alkalmazza a verbunkos zenék jellegzetes lassú-gyors szerkezetét, dallamvilágát, pontozott és szinkópált ritmusait. A zenekari együttesből kiemelkedik a klarinét szerepe, mely a tárogatók jellegzetes hangzását idézi fel. A tökéletes dramaturgiával felépített partitúra valójában egy falusi életképet tár elénk, mely a melankóliától a játékosságon át a féktelen vigadozásig terjedő skálán járja be a hangulatok széles skáláját. A Galántai táncok előadása a zenekartól és a karmestertől egyaránt virtuozitást kíván, nem csoda, hogy bemutatása után röviddel már a legkiválóbb együttesek és dirigensek vitték sikerre szerte a világon.
A harmincas éveiben járó kitűnő fiatal zeneszerző Kecskés D. Balázs zeneakadémiai diplomáját Vajda János tanítványaként szerezte 2016-ban, majd az Erasmus program keretében a firenzei Cherubini Konzervatóriumban képezte magát. Brácsára írott versenyműve a Győri Filharmonikusok és az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítvány megrendelésére készült 2022-23-ban. A háromtételes versenymű középső „intermezzo”-ja rövid, lírai átvezetés a két nagyszabású szélső tétel között, amelyek mindegyike önálló címet visel. A nyitótétel – „szonáta-törmelék” felirattal – felkelti a hallgatóban a klasszikus-romantikus versenyművek emlékképeit, ám a szonátaforma csak töredékesen valósul meg. A zárótétel – „individuum-morzsák” címmel – kollázs jellegű, melynek során az egyes tematikus felületek hirtelen vágásokkal követik egymást. A Brácsaversenyben kifejezetten a szólóhangszeré a főszerep, lehetőséget adva a szólistának, hogy sokoldalúan mutassa be hangszerének karakterformáló képességeit.
Az 1889-es év különösen boldog és termékeny volt Antonín Dvořák – egyébként tragédiáktól sem mentes – életében. A nyári hónapokban vidéki házában, Vyoskában nyolcadik szimfóniájához kezdett ötleteket lejegyezni. A munkával olyan jól haladt, hogy az új mű vázlatai szeptember végére elkészültek, a kész partitúrát pedig novemberben, Prágában le is zárhatta. Az ősbemutatóra 1890 áprilisában került sor a szerző vezényletével a Cseh Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémiába való beiktatásának részeként. A szimfónia első tétele szinte árad a megragadó tematikus ötletektől. Témái változatos karakterűek és cseh zsánerekben gazdagok. Második tétele vonzó hangulatkép, melynek dallama bőséges variációs lehetőségeket kínál a zeneszerzőnek. A Scherzo tétel helyére Dvořák egy Allegretto grazioso keringőt ír, ahol a középréz témája egy saját operájából származó idézet. A szimfónia fináléja ismét tematikus gazdagsággal kényezteti a hallgatót. Fényes trombitafanfárt követően a főtémát – az első tételhez hasonlóan – a csellók mutatják be, melyet egy kiadós variációsorozat követ. A fináléhoz közeledve a zene irama apránként felgyorsul, és a szláv táncok modorában örömteli ujjongással zárja le Dvořák remekművét.
– baljos –
Walk My World brings to life the tragic love story of Aeneas and Dido, an epic episode by the ancient Roman poet Virgil, where the mythic heroes of Troy and Carthage speak to you in the language of dance and contemporary circus. Step into a monumental space that engages all your senses, where a new reality unfolds before your eyes. Follow your own path and discover the legendary stories of the heroes. Step into a breathtaking realm where the games of gods, intrigue, and love fill every corner. Anything can happen: mysteries unravel, and enchanting characters draw you into their spell. Experience an ancient, mythic tale brought vividly to life through the artistry of contemporary circus and dance, in a modern and captivating form. Internationally renowned circus performers and dancers bring to life the gods, mortals, and fantastical creatures of myth.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
A káprázatos bohózatok mestere, Feydeau a végletekig fokozza a konfliktusokat. Szereplői ambiciózus, önző emberek, akik képtelenek tisztán látni. Hiúságuk felülkerekedik minden realitáson
A nagysikerű újévi koncert után a StEfrem ismét visszatér egyik kedvenc budapesti helyszínére, a Várkert Bazárba. Ezúttal adventi és karácsonyi…
A világhírű amerikai karmester, Lawrence Foster Liszt, Grieg és Richard Strauss remekműveit (Orpheusz, a-moll zongoraverseny, Hősi élet) vezényli Balog József…
A gödöllői Erzsébet királyné fénykert visszatér – még nagyobb, még fényesebb és még varázslatosabb, mint valaha.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.