Elfriede Jelinek: Düh

Hiánypótló könyvsorozatot indított a Selinunte Kiadó, amely kortárs színdarabok megjelentését tűzte ki célul. Az Olvasópróba egyes kötetei olyan tematikus összeállítások, amelyek az utóbbi években színpadra került darabokból válogatnak. A Selinunte Kiadó könyvbemutatója december 15-én, 18:00-tól az Előcsarnokban. 

Az Olvasópróba első kötetében szereplő darabok mindegyike az emlékezéssel, a múlttal való szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkozik. Az öt mű közül három történelmi témát dolgoz fel, feledés homályába burkolt, hallgatással körülvett történelmi időszakokat idéz meg. Olyan fontos szövegek kerültek a kötetbe, amelyek nemcsak színpadon élnek, hanem olvasmányként is képesek hatni, megszólítani az olvasókat, fontos kérdéseket felvetni.

Olvasópróba 1.
Élő színház nem létezhet kortárs dráma nélkül. De vajon a kortárs színházban született szövegek kiállják-e az olvasás próbáját? Kiadónk új sorozata olyan kortárs színdarabokból válogat, amelyek nemcsak a színpadon, hanem olvasmányként is képesek megszólítani, fontos kérdéseket feltenni. Az első kötet darabjai az emlékezéssel, a múlttal való szembenézés elkerülhetetlenségével foglalkoznak.

Székely Csaba: Vitéz Mihály
A nagysikerű Bányavidék-trilógiája után Székely Csaba történelmi darabot írt. Ebben a 16. század végének zavaros időszakát eleveníti fel, amikor magyarok és székelyek (és románok, szászok, lengyelek stb.) egymás ellen harcoltak, s egy köztük ügyesen lavírozó volt kereskedő néhány rövid hónapra uralma alá vonhatta Havasalföldet, Moldovát és Erdélyt. Ez a magyar történelemkönyvekben alig emlegetett, ám a román történelem nagy alakjaként számon tartott személy, Vitéz Mihály a főhőse Székely Csaba komikus történelmi tragédiájának. A darab a Weöres Sándor Színház drámapályázatának első díját nyerte el, és az ősbemutatót is Szombathelyen tartották.

Mohácsi János-Mohácsi István: E föld befogad avagy számodra hely
Az Örkény Színház számára készült darab az olykor még mai is csak „idegenrendészeti ügyként” emlegetett, 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások és mészárlások történetét idézi meg. Az időnként álomba, szürreális látomásba forduló jelenetek nagy drámai erővel képesek beszélni a hatalmi és emberi mechanizmusok irracionális működéséről, az emberi érzéketlenségről és kiszolgáltatottságról.

Brestyánszky B. R.: Vörös
A Szabadkai Népszínház és a budapesti Katona József Színház közös produkciója számára íródott szöveg sokáig tabuként kezelt eseményeket dolgoz fel. Arról a néhány hétről beszél, amikor 1944 őszén Bácskában az előrenyomuló Vörös Hadsereg katonáival együtt érkező jugoszláv partizánok hozzávetőleg 20-40 ezer magyart öltek meg, olykor elrettentő kegyetlenséggel és többnyire válogatás nélkül. A szöveg szemtanúk és leszármazottak vallomásain alapul.

A kötetben szereplő két kortárs tematikájú darabnak is vannak a közelmúlt történelmére utaló vonatkozásai.

Kerékgyártó István: Rükverc
A azonos című könyv szerző által készített adaptációja egy hétköznapi ember hatvan évéről mesél. Arról, hogy milyen életlehetőségeket kínáltak fel (vagy éppen zártak le) számára az elmúlt évtizedek. Mint ahogy a darab címe is utal rá, a főszereplő életének fontosabb eseményeit a halálától visszafelé lépegetve az időben ismerjük meg egészen a sokat ígérő születéséig. A könyv színpadi változatát először a Katona József Színház mutatta be Radnai Annamária adaptációjában. Később maga a szerző is elkészítette a színpadi változatot. A kötetben ezt közöljük.

Tasnádi István: Memo - Felejtés nélküli ember
A darab a nem túl távoli múltba, a nyolcvanas évek eseménytelenül fojtogató világába vezet, ám amelynek felszíne alatt mégis ott lüktetnek az elmúlt évtizedek. Tasnádi István darabjának éppen ez az egyik alapkérdése: elfelejteni kell ezeket vagy épp emlékezni, emlékeztetni rájuk.