4. Madaras Gergely és Lakatos György

Debussy: Egy faun délutánja
C. Ph. E. Bach: B-dúr fagottverseny
Ravel: Daphnis és Chloé – balettzene

Közreműködik: Lakatos György – fagott

Vezényel: Madaras Gergely

A 19–20. század fordulójának impresszionizmusa találkozik a preklasszika „érzékeny stílusával”, az Empfindsamkeittal a Savaria Szimfonikus Zenekar januári koncertjén.
Carl Philipp Emmanuel Bach (1714–1788) – akinek keresztapja nem más volt, mint Hamburg zenei életének legnevesebb szereplője, Georg Philipp Telemann – fő működési területe alapján a „hamburgi Bach” néven is ismertté vált a zenetörténetben. B-dúr fagottversenye ezúttal a kiváló fagottművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője, Lakatos György szólójával hangzik el. Claude Debussy (1862–1918) és Maurice Ravel (1875–1937) a francia impresszionizmus két emblematikus alakja. Bár mindkettejük zenekari kompozícióit az újszerű, azelőtt ismeretlen távlatokat nyitó hangszínek használata jellemzi, hangzásviláguk mégis egyedi és félreismerhetetlen. Debussy az 1890-es évek első felében a szimbolista költő, Stéphane Mallarmé versére komponálta Egy faun délutánja című zenekari előjátékát. A művet nyitó fuvolaszóló ráérősen nyújtózkodó kromatikája pillanatok alatt alapozza meg a teljes prelűdöt átható fülledt, érzéki hangulatot.
Ravel 1909-ben Gyagilev felkérésére kezdte komponálni Daphnis és Chloé című balettjét. A briliáns hangszerelés és a hatásosan felépített dramaturgia ellenére a mű 1912. június 8-án lezajlott ősbemutatója kudarcba fulladt. Sikertelenségét egyrészt a próbák hiánya okozta, másrészt pedig a 10 nappal korábban, Nyizsinszkij koreográfiájával bemutatott Egy faun délutánja vetett rá árnyékot. Manapság azonban már békésen megfér egymás mellett a két kompozíció a koncerteken; a zenekart vezetőkarmestere, Madaras Gergely dirigálja.