Tersánszky Józsi Jenő

Tersánszky Józsi Jenő

Tersánszky József Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.

Tersánszky Jakab és Fox Etelka elsőszülött gyermekeként született Nagybányán, 1888. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjszakán, éjfél körül, vallása római…
 Tovább

Aktuális programok


Jelenleg nincs futó program!

Tersánszky József Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.

Tersánszky Jakab és Fox Etelka elsőszülött gyermekeként született Nagybányán, 1888. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjszakán, éjfél körül, vallása római katolikus. 1906-ban érettségizett szülővárosában. Eredetileg festőnek készült, de apja nyomására jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. 1907-ben egy évig gyakornokként joggal foglalkozott Nagybányán, majd beiratkozott az eperjesi jogakadémiára.

Tervei szerint a budapesti egyetem jogi karán készült folytatni tanulmányait, de a tandíjra összespórolt összeget végül elmulatta és kénytelen volt segédmunkásnak állni. Első novelláját, a Csöndes embereket is pénzgondjai enyhítésére írta. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása 1910 februárjában a Nyugatban. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár.
Tersánszky Józsi Jenő hamvai a budapesti Farkasréti temetőben (Hv802-670. fülke).

Az I. világháborúban mint önkéntes vett részt, ahol 1918-ban olasz fogságba esett és csak 1919 augusztusának elején érkezett vissza Budapestre, ahol háborús élményeit Viszontlátásra, drága című regényében örökítette meg. A regény a magyar háborúellenes irodalom egyik kiemelkedő alkotása, Tersánszky első igazi nagy írói sikere is ehhez fűződik.

1918-ban már válogatott elbeszélései is megjelentek. A Tanácsköztársaság ideje alatt szimpatizált a forradalommal, melynek bukása után a kommunizmus iránti nem titkolt rokonszenve miatt a Horthy-korszakban rengeteg támadás érte. A húszas évek elejére nélkülözései különös mód megviselték. 1921. június 16-án még öngyilkosságot is megkísérelt, az Erzsébet hídról a Dunába vetette magát. Szerencsés megmenekülésé hírét olvasta az újságban az irodalom iránt érdeklődő Molnár Sári, aki levelezni kezdett az íróval, s végül 1921. szeptember 8-án házasságot kötöttek.

Gyors egymásutánban születtek művei, köztük a Kakuk Marci ifjúsága, mely 1921-ben jelent meg, és amely fő művének, a ciklikus szerkezetű Kakuk Marci regénynek az első darabja. A Nyugat folytatásokban közölte Rossz szomszédok című regényét, majd 1922 júliusában a lap főmunkatársai közé került.

A polgári társadalom keretei közül kihullott, máról holnapra élő csavargót nem rajzolta ideálalakká: látta hibáit és életformájának fogyatékosságát, egyediségét is.

Érdeklődése ezzel egy időben a színház felé fordult, 1923-ban a Magyar Színház tűzte műsorára Szidike című darabját, amelyet később átdolgozott. Ettől kezdve sorra mutatták be darabjait a magyar színházak. 1927-ben a három évvel korábban megírt A céda és a szűz című kisregényét „szeméremsértő”nek találták, emiatt két havi börtönbüntetést kapott, melynek egy részét letöltötte. 1932-ben sajátos színházat is szervezett, a Képeskönyv Kabarét, ahol kis regös együttesével maga is fellépett. Anyagi nehézségeinek enyhítésére számos detektívtörténetet és krimit is írt, miközben folyamatosan írta az egyre gyarapodó Kakuk Marci-történeteket is.

1940-től mint újságíró riporter dolgozott a Híd című lapnak, két évvel később itt jelent meg Félbolond című regénye is. 1944-ben hamis igazolványokat szerzett a menekülő zsidóknak, a háború után pedig zenehumoristaként szórakozóhelyeken, bárokban lépett fel, miközben dolgozott a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának is. 1948-tól állami évjáradékban részesítették, Párizsban is megfordult. 1950-től kezdve a dogmatikus irodalompolitika következtében nem tudott publikálni.

Munkakedvét azonban nem vesztette el. Mint sokan mások, ekkoriban ő is meséket, bábjeleneteket írt, valamint maradandó értékekkel gyarapította a magyar ifjúsági irodalmat. 1955-ben válogatott novelláskötetének kiadásával tért vissza az irodalmi életbe; 1957-ben pedig világot látott elbeszéléseinek kétkötetes gyűjteménye is, A tiroli kocsmáros címmel.

1960-ban hunyt el felesége, akit példás odaadással ápolt élete végéig.

Utolsó jelentős műve 1962-ben jelent meg, a Nagy árnyakról bizalmasan címmel, mely egy emlékezésgyűjtemény, amelyben neves irodalmi kortársainak portréját rajzolta meg némi iróniával.

1965 nyarán másodszor is megnősült, Szántó Margitot vette feleségül.

Halála előtt még megérhette néhány színházi bemutatóját. A János Kórházban hunyta le szemét örökre, 1969. június 12-én.

Munkásságát többször is Baumgarten-díjjal jutalmazták (1929, 1930, 1931, 1934) 1949-ben pedig Kossuth-díjat kapott.

Három évtizedig élt Budán az Avar utcában. A Németvölgy és Krisztinaváros jellegzetes alakja volt. Naponta találkozhattak vele a környék lakói, nemegyszer - utcai - tilinkó játékával is elbűvölte az éppen arra járókat. Minden napos vendége volt a környék szép számú borozóinak, kocsmáinak. Asztalánál a művésztársak mellett helyet foglalhatott bárki, a "TF"-es hallgatótól a Déli pályaudvar "Tüzép"[2] telepének szenes emberéig.

Művei:

* 1912 A tavasz napja sütötte
* 1916 Viszontlátásra drága…
* 1918 A kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos
* 1918 Kísérletek
* 1922 Kakuk Marci ifjúsága
* 1922 A két zöld ász
* 1922 A Sámsonok
* 1923 A repülő család
* 1924 A céda és a szűz
* 1924 Jámbor Óska
* 1924 Mike Pál emlékei
* 1925 A havasi selyemfiú
* 1928 Az őrült szerelme
* 1928 Igazi regény
* 1929 A margarétás dal
* 1930 A nevelőkisasszony
* 1932 Az elveszett notesz
* 1932 A veszedelmes napló
* 1933 Mesék a kerékpárról
* 1933 Rózsika
* 1933 Az amerikai örökség
* 1934 Kakuk Marci a zendülők közt
* 1934 Az Óbudai tánciskola
* 1934 Szerenád
* 1935 Kakuk Marci vadászkalandjai
* 1936 Kakuk Marci szerencséje
* 1936 Legenda a nyúlpaprikásról
* 1937 Kakuk Marci kortesúton
* 1937 A szerelmes csóka
* 1938 A magyarok története
* 1938 Majomszőrpárna
* 1938 A vezérbika emlékiratai
* 1939 Mese a buta nyúlról
* 1940 Az én fiam!
* 1941 Annuska
* 1941 Az ékköves melltű
* 1941 Okos és oktondi
* 1941 A bátor nyírőlegény
* 1941 Az amerikai örökség
* 1942 Az átok
* 1942 Forradalom a jég között
* 1942 A gyilkos
* 1942 Pimpi, a csíz és egyéb elbeszélések
* 1942 Selyemfiú - ügyetlen fráter
* 1942 A vén kandúr
* 1943 Az élet titka
* 1943 Az elnök úr inasévei
* 1943 Szerelmi bonyodalom
* 1943 Tíz taktus története
* 1943 "Vadregény"
* 1944 Kaland a villában
* 1944 Új legenda
* 1947 Én fogom az aranyhalat
* 1947 A félbolond
* 1948 Sziget a Dunán
* 1948 Egy ceruza története
* 1949 Egy kézikocsi története
* 1953 A harmadik fiú
* 1953 Misi mókus kalandjai http://mek.oszk.hu/01000/01095/
* 1954 A gyomorerősítő
* 1954 A síró babák
* 1955 Egy biciklifék története
* 1955 A vándor
* 1956 Makk Marci hőstette
* 1956 A vén kandúr
* 1957 Kacor Dani csínyjei
* 1958 Illatos levélkék
* 1962 Nagy árnyakról bizalmasan
* 1963 Rekőttes
* 1968 Életem regényei

Díjai:

* Baumgarten-díj (1929, 1930, 1931, 1934)
* Kossuth-díj (1949)
Szeleburdi Gáspár és a varázshegedűs

Szeleburdi Gáspár és a varázshegedűs

Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft.
F. Pocci nyomán írta

Ajánlataink


Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ