Suchen: Beethoven 250 - az sszes csell -zongora m

Metsző humorral és mély emberismerettel írta meg két híres egyfelvonásosát Molnár Ferenc. Pazar szerepek színészeknek és remek szórakozás a nézőknek. Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során. De messzire menő következtetéseket nem kell levonni: mindkét hős (és holdudvara) magáért beszél, mindkét történet egy-egy „napi bölcselet”, rácsodálkozás a karrierre, hatalomra, és nem utolsó sorban a szerelemre, azóta sem változó világunkban. Mert ami változott, az „csak” a stílus, s habár a mai elegancia csupán egy fényes gomb egy száz évvel ezelőtti frakkon vagy zsaketten, az igény megmaradt. S ezzel együtt a problémák megoldásával járó édes-bajos küzdelmek is.

Asztal alá beköltözni, ott házikót építeni, oda vendégeket hívni, finomságot sütni-főzni, asztal alatti barlangban a kincseket megtalálni a kicsik kiváltsága.

Megújult műsorral, új fellépőkkel térnek vissza az Illúzió Mesterei Kecskemétre!

Megújult műsorral, új fellépőkkel térnek vissza az Illúzió Mesterei Vácra!

disztópia

Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.

Az évezredes minták odalettek, az életmód egyéni és túl változatos lett. Szembefordítottak a kultúránkkal, árkot ástak közénk és gyermekeink közé, nézzük, ahogy minden kisiklani látszik a kezünk közül.

Molnár Ferencet a huszadik század elejének egyik legsikeresebb drámaírójaként tartja számon a színháztörténet. Sikerének titka a remek történetek, a pergő párbeszédek és a sok-sok poén. Erre számíthatnak a nézők a Játék a kastélyban című előadásban is.

A Spirit Színház Alkotóműhelyének tagjai egy megtörtént esetet dolgoznak fel, amit napjainkban tárgyal egy amerikai esküdtszék. Bepillantást nyerhetünk a folyamatba, amit számtalan dolog befolyásol, míg kimondják az ítéletet. De jogos-e?

Az őrült naplója című Gogol-műben Popriscsin, a sorsával elégedetlen irodai rabszolga nagyzási hóbortba esik, és elmegyógyintézetben végzi. Ezt a kálváriát mutatom be színpadi adaptációmban.

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokon kivetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív zenei kísérete segíti elő az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.Sylvia Plath Az üvegbúra című regénye a huszadik század sokat elemzett és idézett kultuszműve. Az önéletrajzi ihletésű történet egyrészt a nővé válás stációit mutatja be kíméletlen őszinteséggel, másrészt a kamaszkor és a felnőtt lét közti átmenet bizonytalanságokkal teli időszakának lenyomata. A belső félelmek, az önazonosság-keresés elemi erejű megfogalmazása.„Egyébként az életben minden megírható, feltéve, hogy a beleid elég erősek hozzá és a képzeleted működik.A kreativitás legnagyobb ellensége az önbizalom hiánya. Téged pedig annyira leköt a növekvő kényszer, hogy függetlenné válj, hogy szembenézz a hatalmasnál is hatalmasabb emberevő világgal, hogy ez meg is bénít: tested-lelked lázad az ellen, hogy egy meghatározott szerepnek rendeld alá magad egy meghatározott életben.” Sylvia Plath: Naplók

1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”.

Megújult műsorral, új fellépőkkel térnek vissza az Illúzió Mesterei Kaposvárra!

Megújult műsorral, új fellépőkkel térnek vissza az Illúzió Mesterei Szentendrére!

Új bemutatónkat Lois Lowry „Az emlékek őre” című regénye alapján hozzuk létre, mely első pillantásra egy tökéletesnek tűnő társadalomban játszódik, ahol minden a legnagyobb tökéletességben zajlik. Nincs igazságtalanság, nincs bűnözés, erőszak, éhezés, ahol harmóniában élhetnek az emberek. Ez azonban csak a látszat, a tudástól megfosztott emberek kánaánja

Megújult műsorral, új fellépőkkel térnek vissza az Illúzió Mesterei Nagykanizsára!

Dumaszínház est

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről.

Magyarországon orvoshiány van. Magyarországon gyerekhiány van. Egy fiatal gyerekorvos anyja halála miatt Németországból visszatér Borsodba. Ő örököli anyja után a gyerekorvosi praxist, de nem akarja megtartani az örökséget.

Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva.

Fotók: Éder Vera

A történet különlegessége, hogy főhőse valószínűleg autizmus spektrumzavarral él, és mivel a történetet ő meséli el (nem pedig valaki más írja le őt), vele együtt élhetjük át, milyen különbözni az átlagostól, kívülállónak lenni, és milyen egy meglepő és leleplező szemszögből látni a világot.

HÁDÉSZ - Látomások az Alvilágból monodráma, 90 perc írta, rendezte, játssza: Formanek Csaba fény: Lakatos Dániel