Színház

Frida kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk.

Heltai önleleplező, zseniális humorral mutat görbe tükröt a képmutatás és az emberi játszmák elé.

Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperáját 30 évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban, azóta az itthoni, határon túli, valamint európai zenés színpadok visszatérő sikerdarabja, Szűz Mária történetét meséli el.

Rózsa és Ibolya
Két világ találkozása egy részben

Adolphe Adam
KISKALÓZ
Gyermekelőadás óvodásoknak és kisiskolásoknak

Orlai Produkció (18+)

Házastársi pingpong egy részben.

Lengyel Tamás, Kálid Artúr és Stubnya Béla egy gyilkosan vicces vígjátékban: magyar színész menni Hollywood! Szatíra a magyar színészvilág tragikomikus jelenéről. OKTÓBER 12-én búcsúzik a darab, addig MÁR CSAK 10 előadás!

Különös játékot talál ki egy baráti társaság: bárkinek megszólal a telefonja, képes vagy szöveges üzenetet kap, együtt hallgatják, olvassák, nézik… A hétköznapi estén váratlan titkok pattannak föl, évtizedes szövetségek kapcsai kezdenek kilazulni… Pedig eddig úgy gondolták, jól ismerik egymást – ám lassanként elszabadul a pokol...

keserves bohózat két részben

Dumaszínház est

vígjáték 2 részben

Dumaszínház est

Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.

Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.

Táncszínházi előadás Munkácsy Mihály nyomán

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.

tragikomédia

Aki kérdez: Gaál Ildikó rendező
Aki mesél, versel, énekel, sztorizik és parodizál: Koltai Róbert Jászai-díjas, Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Az előadásból sugárzik a népzenei és néptánc kincseink közös ünneplésének öröme.

zenés komédia két részben

Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról, melyet a Pannon Várszínház előadásában láthat a közönség 2024 nyarán Vecsésen, a BÁKK előtti Fő téren.

A bohózat: a tragédia fonákja. Arról mesél, könnyekig nevettetően, amilyennek látszik az ember, és amilyennek látszani szeretne. Szerencsére ezek nem mi vagyunk – csak a többiek.

Cseh Tamás arról énekelt valaha, hogy azt hittük, a dalokban angolul kimondják azt, amit magyarul
nem tudunk, de nem így van. A kérdés attól még eleven: be vagyunk-e zárva az anyanyelvünkbe, vagy
épp ellenkezőleg: magyarnak lenni nemcsak kollektív neurózis, de kollektív boldogság is.

Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen! Hernádi Judit és Kern András szereplésével, az Orlai Produkció vendégjátéka megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

Végre hazánkban is látható a világhírű musical, Sue Fabisch legendás darabja!

Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?

Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani.

Az előadás a DEKK projekt része.
Vinnai András tanulságos, kellő komolysággal komponált, mélypszichológiai munkájából kiderül, hogy a férfiak sok mindent szeretnek, sok mindenre vágynak, de természetesen leginkább egy nőre – vagy egyszerre többre is.

Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.