Színház

a Nézőművészeti Kft. és a Manna Kulturális Egyesület közös előadása

EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI
zenés vígjáték két részben
Írta: Halász Imre, Békeffi István, Eisemann Mihály

A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.

Emma személye több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból állt össze. Olyan történetek ezek, amelyekbe általában nem avatódunk be, mert zárt ajtók mögött játszódnak, és a résztvevők nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni róluk. Ezúttal, ha csak közvetve is, Emmán keresztül megnyílnak nekünk, és megmutatják sorsuk egy-egy rejtett, elhallgatott pillanatát.

"A narancsvörös sátrak is/Mint a káprázat karikái/Vagy mint izzó gömb-madarak/Kezdtek az időn kívül szállni”
Henri Gonzo a Fran Palermo zenekar vezetőjeként már több mint egy évtizede a hazai popzenei élet meghatározó kulcsfigurája, április végén új felállásban lép színpadra.

Kemény Henrik örökzöldje most tanítványai, a Fabula Bábszínház produkciójában. Vitéz László a Hőslaci, ki az ördöggel is elbánik, ha úgy adódik.

Bábműsor az állatokról, babáknak és tipegőknek.
Babaelőadás élőzenével, 0-4 éves korig.
A Délibáb Társulat és Sólyom Tamás előadásában.

A darab egy felvonásban (60 percben) mesél az óvodás és az alsós korosztálynak, de valójában akár 2-100 évig élvezhető.
A mese mottója és egyben az előadás utolsóként elhangzó mondata: "Ne feledjétek, a belső szépség minden külsőségnél ragyogóbb, és többet ér minden kincsnél!"

Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette a szerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum zsűrijétől. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.

bábos kalandjáték iskolásoknak

Homérosz eposza nyomán írta: Tóth Réka Ágnes

A mese az eredeti népmese szövege alapján készült. A mesélő szándéka, hogy a mese hatására, ki-ki építse fel a saját, belső téglaházikóját, hogy a farkas ne fenyegesse többé.

Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.

A történet fordulatokban gazdag, kacagtató vidám, és közben rendkívül tanulságos is, minden korosztálynak felhőtlen szórakozást ígér.

Egy megkötözött, Minion-maszkos alak ül Az osztály vesztese felirat alatt. Fotóját az ismeretlen tettes az 5. a osztály Facebook-oldalán teszi mindenki számára elérhetővé.

A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.

„Ez a darab teljes egészében etikai vitákból áll, mégis olyan feszült, hogy vannak pillanatok, amikor az embernek eláll a lélegzete – vagy amikor valaki álláspontja annyira felháborítónak tűnik, hogy az ember kapkodni kénytelen a levegőt. Kényelmetlen tud lenni, ugyanakkor fergetegesen vicces is.”

zenés vígjáték

A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.

zenés bábjáték
előadja a Budapesti Ametist Bábszínház

3 barátnő, összefonódó sorsok egy életen át. Humor, elmúlás, életképek 3 találkozásban.
Szereplők: Huszár Móni, Krizsó Gabi, Töreky Erzsi, Németh Róbert.
Rendező / tanár: Perjés János

Szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt jó hangulatú zenés rendezvényünkre!
Hétvégi Randevú a Szilver Zenekarral.
Jegyek elővételben is kaphatók online.

Mariella Mehr Svájcban élt, jenis írónő volt.
A cigány nép harmadik legnagyobb európai kisebbségeként tartják számon a jeniseket, akik a biológiai népirtás áldozataivá váltak, mely 1926-ban vette kezdetét és csak 1975-ben ért véget Svájcban.

piaci játék történelmi korokon át az életről

Az Apertúra új előadásában azt vizsgálja, hogy mi mindent vagyunk hajlandóak feladni ahhoz, hogy színházat csinálhassunk. Ha a színházi próbafolyamat egyben tűzpróba, akkor mi marad a meghajlás végén?

Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink.

Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban? 

Professzionális színészek helyett hétköznapi emberek állnak a színpadon, a személyes történeteiket osztják meg. Így vizsgáljuk velük közösen az alkoholfogyasztás különböző aspektusait és dilemmáit, nyomába eredünk azoknak a hiányoknak, melyek mögötte húzódnak. 

A valódi én és az ideális én távolsága hatással lehet a mindennapjainkra. Ha sosem tudunk megfelelni annak, amit elvárunk magunktól, elégedetlenek lehetünk. Ha minden külső visszajelzésből azt olvassuk ki, hogy nem elég jó, ahogy működünk, szintén frusztrációt okoz. De akkor jobb, ha nem törődünk mások visszajelzésével? Ez lehetséges egyáltalán? Vagy érdemes folyton változtatni? De akkor kik vagyunk valójában?

házasságjavító komédia

A „Szelíden és szilárdan” című előadás elénk tárja Szabó Magda életét, felidézi az írónő kivételes pályaívét, gyermekkorát, szüleihez fűződő kapcsolatát, házasságát, íróvá érését.

Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig

Vannak témáink, amelyeket egyfajta álszent hallgatás övez. A családon belüli erőszak is ilyen. Nincs felfoghatatlanabb egy szülő számára, mint amikor egyetlen gyermeke sírja fölött áll.