Színház

Mozaik Országos Színházi Találkozó

A szeretetnek végtelen számú különböző formája létezik, és egyik sem mentes a nehézségektől. Az Esőember című történet hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos yuppie, a vállalkozások bajnoka, aki a körülötte élőket csupán mozaikként illeszti az üzleti tervek és kitűzött célok közé.

A LÉLEK LEGSZEBB ÉJSZAKÁJA
Jászberényi Sándor írásai alapján
Az előadás időtartama: 1 óra 30 perc szünet nélkül.

Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!

A széttáncolt cipellők a Grimm-mesegyűjtemény egy klasszikus darabja. Tervezett előadásunk különlegességét az adja, hogy ötvözzük benne a gyermekszínházat a táncszínházzal, és e kettő elegyéből születik meg a mű, mely a mese lelkületéhez hűen csupa zene és tánc.

Május 28-án a Nemzeti Lovas Színház társulata elhozza a mesés kelet hangulatát Kiskunhalasra, a Hirling József Lovasparkba.
Az előadás 20.00-kor kezdődik, kapunyitás 19.30-kor.

Ödön von Horváth kifinomult nyelvezetével és igényes humorával átszőtt történetben követhetik nyomon a kis ember tragédiáját.

Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja a tisztességben megőszült professzor és páciense kései találkozásának története. Lírai fordulataival, humoros, szerethetően ironikus jeleneteivel – jutalomjáték a színészeknek.

2022. június 28. 20.30
színmű

Mary Shelley 19. századi rémregénye a teremtés csodájának és felelősségének története, a teremtő és a teremtett lény örök egymásra utaltságának shakespeare-i mélységű tragédiája.

2022-ben ismét benépesül a gödöllői erdő, és július végén két alkalommal lesz látható a korábbi években már nagy sikerrel bemutatott „A dzsungel könyve” musical a Gödöllői Erdészeti Arborétumban.

Mozaik Országos Színházi Találkozó

Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában.

Sokszor azok az emberek bántanak minket, élnek vissza a hatalmukkal, akiket szeretünk, akiknek sokat köszönhetünk.
Gyerekek vagyunk, de nem csak a családunkban, hanem abban a demokráciában is, amiben élünk. Nem nőttünk fel. Gyerekként kezelnek minket, de ami még rosszabb, mi is gyereknek gondoljuk magunkat. Hagyjuk, hogy a nálunk erősebb, hangosabb mondja meg kik vagyunk, mit csináljunk és hol a helyünk. A felnőttség azt jelenti, hogy az ember a saját lábára áll. Kimond dolgokat, képviseli a határait, és cselekszik. Ez felelősséggel jár. És nem csak jogokkal, de kötelességekkel is. Meg kell szólalni. Ki kell állni magunkért. Csak az tud felelősséget vállalni, aki tudja a jogait és él is velük.
Könnyű ezt mondani, de minden személyes történet, hihetetlenül bonyolult, és minden kiállás nehéz.
És fontos, hogy miután megöltük apáinkat, legyen tudásunk, célunk, és saját mondanivalónk, amivel a helyükbe lépünk. Nekem erről szól a Születésnap.

A Spid_er következetes lépcső abban a tudatos építkezésben, ahol FrenÁk koncepciója mentén fiatal alkotók – ezúttal táncművészek és akrobaták – hozhatják létre rövid, fragmentszerű alkotásaikat egy egységes rendszeren belül, amelyek organikusan szerveződnek egymásból-egymásba egy egységes előadássá.

Varázsnagymama
csoda egy részben
Az Átrium zenés gyerekelőadása az egész családnak Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar rengeteg ismert és vadonatúj zenéjével.

Szent Iván éjjele van. Az erdőben fiatal szerelmesek kergetik egymást, kézműves mesteremberek próbálnak színdarabot a királyi esküvőre, Puck pedig alaposan összekuszálja a szálakat....

Az Anconai szerelmesek című zenés komédia a bemutatása óta eltelt húsz évben a legtöbbet és legtöbbféleképp játszott vígjátéka a hazai színpadoknak. Az olasz vásári komédiák legjobb hagyományait ötvözi a hagyományos magyar humorral és a hetvenes évek legismertebb olasz slágereivel.

Dumaszínház est

Dumaszínház est

A Budapest Táncszínház előadásában az összefogás, a kollaboráció jelenik meg, melyet a mai társadalmunkat átszövő versengő életszemlélet ellentéteként állít középpontba. Az összefogást, mellyel extrém körülmények között átléphetjük egonk által behatárolt korlátokat, leküzdhetjük félelmeinkből fakadó önzésünket. Utópikus gondolat a közösség érdekét az egyén fölé helyezni?

Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.

Apanevelés kezdőknek és haladóknak
Apának lenni nem könnyű. Sőt elképesztően nehéz. Főleg, mert senki nem mondta el, hogyan kell csinálni. Mostanáig!

A békéscsabai Jókai Színház előadása Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regénye alapján.
Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta.

Az Én, Iphigénia több szempontból is szokatlan színházi kísérlet. A másfél órás előadásban két rendező és egy rendezőpáros egyéni víziójában követhejtük végig ugyanazt a történetet, mindig más és más perspektívából.

"..Itt vagyunk Földünk egyik legérdekesebb pontján, amely számos irodalmi- és filmes alkotás ihletője. Több neve is van ennek a vidéknek: Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay. Mai epizódunkban azt vizsgáljuk, hogyan élnek itt az úgynevezett melegek, más néven homoszexuálisok.."

Dumaszínház est

Dumaszínház est

A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe...

Dumaszínház est

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …”
(Krasznahorkai László)

Dumaszínház est

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.

A Pesti Művész Színház előadása.