Összes kategória

Baráznay Ignácz történetünk képzeletbeli főhőse. Ő a Szabadságharc mártírja, kit a nemzet csak a „Pákozdi Oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, melynek során bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást. Lassan kiderül számára, hogy az apja korántsem volt olyan eszményi, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Két pár és egy anyós. Szeretők és házasok. Egy titkos romantikus vacsora és egy sokadik születésnap. Yasmina Reza darabjában a hétköznapok magával ragadó humora, a mindannyiunk számára ismerős abszurd véletlenek és az emberi kapcsolatok szövevényes hálója áll a középpontban.

A darabnak nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom.

Sacra Infantilia Póka Mihály harmadik típusú találkozásai az ibrányi éjszakában.

KLAUS MANN REGÉNYE NYOMÁN, MIKÓ CSABA ÉS KUKK ZSÓFIA ÁTDOLGOZÁSA ALAPJÁN URBÁN ANDRÁS ÉS A TÁRSULAT: Mefisztó kortárs kabaré egy részben – a Kultúrbrigád és az Átrium előadása

Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó. Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...

Harminchárom álomképet készítünk Keresztes Gábor (Freakin’ Disco együttes tagja, számos magyar film zeneszerzője) zenei montázsára. Olyan szürreális, abszurd, groteszk és közben személyes álom-szkeccseket hozunk létre a társulattal és a meghívott vendégekkel közösen, amelyek pontosan a zenei jeleket követik.

“A lehetetlent akarni, mint egyedül érdemes lehetőséget”

színpadi játék Saját ötletéből, színészi improvizációk felhasználásával írta: Funk Iván

Gál Róbert, Perczel Enikő és Szabó G. László fordítását felhasználva a magyar szöveget készítette Kovács Krisztina

„A váltás a világ legegyszerűbb dolga: addig nem ugrasz el, amíg a másik meg nem érinti az ujjával a falat. Egyetlen folyamatos mozdulat vagytok.” EXPLICIT SZÍNHÁZI TARTALOM – 16 éven felülieknek!

A tizenhét éves Johanna, a bukaresti balettintézet ígéretes növendéke, egyedül marad Ceausescu Romániájában. Névházasság segítségével próbál szabadulni a pokolból és áttelepülni a viszonylag élhetőbb Magyarországra. Választania kell a szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan jövő között.

„Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.”

A Héttörpe mélységesen mély fájdalommal és megrendüléssel, magán kívül tudatja, hogy Hófehérkének bőre fehér volt, mint a hó, haja fekete volt, mint az ében, szája vörös volt, mint a vér. A ravatal a Kőrösy József utca 17-ben lesz. Várunk minden családtagot, rokont, jó és rossz ismerőst. Mindenkit, aki szerette és azt is, aki gyűlölte.

Van két fiú. Bérlettársak, egy lakásban élnek. Be vannak zárva: körbe-körbe járnak vagy mozdulatlanságba burkolóznak. Éhesek. Szabadulnának. Unalmukban vágyakozni kezdenek. Unalmukban elkezdik megteremteni ennek a közös vágynak a tárgyát. Más szóval: írnak.

Pintér Béla: Anyaszemefénye zenedráma A Pintér Béla és Társulata valamint a Katona József Színház koprodukciója

„A vendégszöveg a színházban, ahol nemde nincs visszalapozgatás, még kevésbé fontos, mint a regényben. A vendégszöveg épp az idegensége által új tereket nyit, a szöveg és az olvasó pozícióját újra meg újra megremegteti, így persze jó, ha felismeri a néző, olvasó, de a remegés a fontos, az idegenség váratlansága a fontos, nem a műveltség. E szerző persze őszintén örül a művelt, finom klienseknek, de nincs tombolacukorka a jó válaszokért. Hacsak másképp nem dönt a Rendező.” Esterházy Péter

William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája, Závada Péter átirata és a Társulat improvizációi alapján Rendező: Bodó Viktor 16 éven felülieknek!

Van egy erdő. Abban élnek a mások. Az utolsóak. Kihalás szélén állnak. Ennek sokan nagyon örülnek. A mások annyira nem. Bár talán nem is tudják, hogy épp kihalni készülnek.

Éváék vendégségbe hivatalosak Éva testvéréhez, Károlyhoz, és annak kulturált, értelmiségi, felvilágosult családjához. A vacsora célja, hogy megbeszéljék, miképpen osszák el a családi vagyont, ezzel szemben váratlanul elszabadulnak az indulatok, és hirtelen minden a visszájára fordul.

Németországban nagy színpadi sikere volt a vígjátéknak, amely kapcsolatokról, viszonyokról, hazugságról és igazságról szól őszintén és cinkos humorral.

Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő, aki keresztül-kasul utazta a Szovjetuniót, majd annak utódállamait, hogy interjúkat készítsen egyszerű emberekkel, akik szemtanúi voltak a nagy kommunista birodalom széthullásának, testközelből élték át a csernobili katasztrófát vagy az afganisztáni háborút.Ezek a vallomások eddig soha nem tapasztalt éles fénnyel világítják meg a poszt-szovjet társadalmak traumáit, miközben rendkívül részletgazdag leírását adják az átélt eseményeknek.

Néhány éve A vendégek címmel nagy sikerrel vetítették a mozik Sally Potter filmjét, amelyből az angol forgatókönyvíró és rendező saját maga készített színpadi változatot. A fordulatos fekete komédiát Magyarországon először a Vígszínház Pesti Színházában láthatja a közönség.

Opera három felvonásban, elő- és utójátékkal, francia nyelven, magyar és angol felirattal

A Bányavidék trilógia 3. része.

Felnőttem a Nyugatban. Minden gyümölcs nekem ért a fán. Elértem a Napot. Aztán félni kellett. Onnantól kellett félni, hogy apám kollégájához bedobták a behívót. Nem tudtam,mit kell ilyenkor csinálni. Kit kéne gyűlölni. Próbáltam kicsi maradni és sovány. Aztán mi is szegények lettünk.

Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája alapján készült szövegkönyv megírására összeesküdtek: Bánki Gergely, Gábor Sára és Polgár Csaba

A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.

Tizenegyes kórterem (az RS9 Színház előadása)

Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.

„Tasnádi István keltetőjében született opusz evolúciós problémákat feszeget a csirke-lét szemszögéből. Leleményes jelenetek mutatják be az emberré válás stációit, a társas együttműködés, a nyelv- és mítoszteremtés, a táplálkozás alakulását. Van cirkuszi attrakció, állatszám és börleszk szituáció is, de a permanens hahotázás közben időnként csak elszorul a szív. Jutalom-játék három színésznek, szórakoztató ajándék a nézőnek, a mélyben azonban fenyegetően leselkedik a félelmetes valóság.” (részlet egy kritikából)

A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?

Szabad átdolgozás Vszevolod Emiljevics Meyerhold utolsó rémálma nyomán, melyet 1940-ben álmodott, mielőtt kivégezték volna a börtönben Joszif Visszarjonovics Sztálin fővezér parancsára.

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.