Összes kategória

Rudi van Dantzig / Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij
A HATTYÚK TAVA
Klasszikus balett három felvonásban

Zorba az életigenlés táncjátéka.
Theodorakisz csodálatos zenéje, az alkotók kreativitása és a Pécsi Balett kiváló táncművészei együtt idézik meg a mitikus görög hős szellemiségét.

A Duda Éva Társulat 10. jubileumi évfordulójára készült produkció a XX. Budapest Táncfesztivál keretében került bemutatásra 2020 márciusában. A tíz év emblematikus momentumaira visszatekintő MIRROR című előadás korábbi művek anyagainak átdolgozásából és újrafogalmazásából született egy lendületes, fiatal csapattal.

A Juronics Tamás vezette Szegedi Kortárs Balettnek a Müpa színpadán élőben először most látható háromrészes táncestje több szálon is kötődik az intézményhez.

A HABISZTI - csak azért is élünk és táncolunk! fiatal táncművészek érthető, érzelemgazdag előadása, mely a roma holokausztnak állít emléket.

A telefon című opera együtt látható a Hattyú című balett-előadással.

Bemutató: 2023. március 18.

Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek, épp úgy, ahogy a múltat is magunkkal visszük. Ami ma a jelenem, holnap a múltammá válik. De melyik másodperc az, mely a kettőt elválasztja?

A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket.

A heves játékba feledkezett pocok testvérek egyszer csak arra eszmélnek, hogy borzasztóan eltévedtek, távol az otthont adó pocok dombtól. Kalandos hazafelé vezető út veszi kezdetét, ami átszeli az erdőt, mezőt, vizeket, miközben találkoznak az ott élő állatokkal és az ember nyomaival is. Az immerzív élményt a tánc és a mozgalmas látvány harmóniája kelti életre. Érzékeket borzoló kaland óvodásoknak, kisiskolásoknak és szüleiknek.

Az a „szentély”, ahol a társulás tagjai tisztelik a spirituális értékeket és az univerzum törvényeit, ahol óvják a természetet és őrzik a kultúrát, nagy becsben tartják saját gyökereiket, megélve a jelent, de nem feledve a múltat.
E régmúlt értékrendszer találkozása a jelennel, azaz a most-tal.
Ez az én agorám. Tiszta tánc, dimenziók komponálása, ritmizált elegancia.

"Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk." - Federico Garcia Lorca

A hős Király Kis Miklós fülig szerelmes lesz a világ legszebb lányába, Tündér Terciába, és bármilyen hihetetlennek is hangzik, a címszereplő Amarilla folyamatosan segíti a daliát, miközben az ő szíve is érte dobog. A sokat olvasott mesekönyvből ezúttal a táncszínpadra repül a klasszikussá nemesedett történet a Budapest Táncszínház művészeinek közreműködésével.

„Az ember célja mi a földön?
Legyen önmaga – röviden –
S csak magamagával törődjön.” (Henrik Ibsen)

Magyar legendára emlékezik a balettvilág

Felgyorsult, elgépiesedő, az emberi érzelmek jelentőségét deminuáló, produkció- és fogyasztásorientált 21. századunkban nehezen találnánk még egy emberi érzést, érzelmi állapotot, mely az ember nembeli lényegének ilyen fontos attribútuma maradt volna.

A hazai kortárs táncélet fáradhatatlan alkotója FrenÁk, akinek munkái egy-egy képkocka vagy rövid jelenet alapján is azonnal felismerhetők és azonosíthatók. A mindig markáns vizualitás mellett a céltudatosan szerkesztett zenei világ, meg persze a szélsőségekig dolgoztatott és kifárasztott, alaposan kimunkált táncostestek ennek a zárt világnak a sajátos védjegyei.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészi küldetésének egyik fontos műsortípusa a Folklór-kalendárium című sorozat, amelyben elfeledett, letűnőben lévő hagyományaink, jeles napi szokásaink „újra élednek” a színpadon, bepillantást engedve régi fonóbéli esték hangulatába, a lucázás vidám eseményeibe, de láthatják a nézők a babonák világához köthető „boszorkánytáncot” éppúgy, mint a hagyományos betlehemezést.

Egyfajta modern köntösbe bújtatott Rómeó és Júlia-történettel érkezik Román Sándor táncművész és fiatal csapata.

A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, egy koreográfusi pályán mégis csodás kihívás, amely előbb-utóbb magához vonzza az alkotót.

A szerelem, két ember, két lélek egymásra találása, amiben a tisztelet, a figyelem, az odaadás, az egymásra hangolódás és a bizalom elengedhetetlen.
A tangó két lélek tánca, ahol mindezekre szükség van. Ha ez a jelenben, a pillanatban megtörténik, akkor a két lélek összeforr, eggyé válik.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

Tisztelt Nézőink!
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a bérletes előadásainkon a nézőtéri helyek elfoglalása során bérlettel rendelkező nézőink elsőbbséget élveznek. Kérjük legyenek kedvesek jegyvásárlásaik alkalmával ezt figyelembe venni. Köszönjük szíves együttműködésüket!

A HABISZTI - Csak azért is élünk és táncolunk! fiatal táncművészek érthető, érzelemgazdag, katartikus előadása, mely a roma holokausztnak állít emléket.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.

Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10.00-tól 12-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.

Korábbi nagysikerű mesedarabjai után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmesék, népzenei- és néptánc kincsünk csodálatos világába kalauzolja közönségét.

A Tayos barlangot Móricz János 1969-es felfedezése tette ismertté, amikor állítása szerint idegen lények és egy előző civilizáció nyomaira bukkant az ecuadori Cueva De Los Tayos barlangrendszerben, amelyet Táltosok Barlangjának nevezett el. E felfedezés több regény és film inspirációja volt, miközben még mindig titokzatosság övezi. A barlangban élő zsírfecskék maguk is misztikus lények, akik a denevérekhez hasonlóan visszhang alapján tájékozódnak

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

A Duna mentén élő népek számára a Duna az életet jelentő, nyugalmat árasztó hatalmas folyam, mely természetéből fakadóan határoz meg sorsokat, megmaradásunk kötelező záloga

A Frida Kahlo mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.

A Nemzeti Táncszínház népszerű előadás-sorozata szórakoztató formában mutatja be a film- és táncművészet közös történetét, Lakatos János nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanárának multimédiás előadásában.

A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken
és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás
apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is
lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól.