Koncert, zene

A Nemzeti Énekkar Gary Graden által vezetett nemzetközi karvezetői kurzusának díjazottja, Jack Apperley vezényli ezt a különleges hangversenyt a kórusmuzsika kedvelői számára.

Vezényel: Oliver von Dohnányi

A bel canto fontos jellegzetessége, hogy hangszerként kezeli az énekhangot, az énekestől olyan teljesítményt várva el, mint egy hegedű vagy fuvola virtuózától. Ezen az estén három világhírű énekes: egy szoprán, egy tenor és egy bariton mutatja meg különleges tudását. Az orosz Lidia Fridman 1996-ban született az oroszországi Szamarában.

Érdekes ellentmondás: a német költőfejedelem, Johann Wolfgang Goethe két alapműve, a lét megkerülhetetlen kérdéseire filozófiai síkon választ kereső Faust és a Sturm und Drang mozgalom reprezentatív képviselőjeként számon tartott (önéletrajzi hátterű) Werther francia komponisták jóvoltából vonult be a zenetörténetbe: az előbbiből Gounod, az utóbbiból Massenet írt operát.

Velencei trombita. A cím magáért beszél: egy hangverseny, amelyen mindvégig itáliai zenét hallunk a 18. századból, a legtöbbet Vivalditól, más műveket kortársai - Dall'Abaco, Albinoni, Manfredini, Torelli - műhelyéből.

Ha a Fesztiválzenekar programján Haydn és Mozart műveit látja, a rutinos zenehallgató már tudja: Takács-Nagy Gábor ismét feledhetetlen koncertre készül. A bécsi klasszikus mesterek szimfonikus darabjai mindig életerőtől telve, frissen és ötletesen szólalnak meg a Prima Primissima-díjas karmester keze alatt.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

A zenekar népszerű Manó programja az óvodás és kisiskolás gyerekeknek szól: a játékos, interaktív előadások a zene alapjaival ismertetik meg a gyerekeket.

Jean-Philippe Rameau negyedik operája, a Castor és Pollux a zeneszerző egyik legsikeresebb alkotása ebben a műfajban. A tragédie en musique hagyományait folytató ötfelvonásos mű témáját a görög mitológia: Jupiter két ikerfiának története szolgáltatja.

Világhírű hegedűművészek a Zeneakadémián

Előadók:
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
Vezényel: Werner Gábor

Az osztrák Martin Haselböck rendkívül színes egyéniség: karmester, orgonaművész, zenekaralapító, zenetudós. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén előbb a régi zene specialistájaként Haydn műveit vezényli, majd a második részben Liszt elismert tolmácsaként egy ritkán felcsendülő alkotás mellett egy ismeretlen mű magyarországi bemutatóját is hallhatjuk jóvoltából.

A hatvan esztendős Spányi Miklós a magyar historikus régizenejáték legjelentősebb képviselőinek egyike: csembaló- és orgonaművész, zenetudós, tanár, zenekarvezető, C. P. E. Bach műveinek specialistája.

Az orgona sok egyéb mellett azért is nagyszerű, mert „a hangszerek királynőjének” nemcsak hatalmas repertoárja van főként barokk, romantikus és 20. századi művekből, de számtalan regisztere jóvoltából a hangszínek tömegét képes előállítani, s így egyfelől zenekari művek is remekül megszólaltathatók rajta, másfelől a zongorarepertoár egy-egy jeles darabja új megvilágítást kaphat, ha orgonán hangzik fel.

A Magyar Kincsek sorozat harmadik koncertje három delikát különlegességet ígér Héja Domonkos vezényletével, a magyar zenetörténet három sokérdemű alkotójától.

A Nemzeti Filharmonikus Zenakar Richard Strauss–Brahms-estjének műsorszámait láthatatlan, ám annál jobban hallható kapocs köti össze.

A Hangfogó sorozatunk az iskolás korosztályt, a 8-12 éves fiatalokat szólítja meg, akik szívesen indulnak zenei felfedezőutakra, de természetesen az őket kísérő felnőttek vagy a kistestvérek is jól fognak szórakozni a sorozat koncertjein.

Beethoven szimfóniái talán a legjátszottabb darabok a teljes szimfonikus repertoárban. A Zenemánia következő sorozatában csak az első három mű kerül terítékre, alkalmanként egy. Végigkövetjük, hogyan lesz egy tehetségből lázadó, és egy lázadóból zseni.

Beethoven szimfóniái talán a legjátszottabb darabok a teljes szimfonikus repertoárban. A Zenemánia következő sorozatában csak az első három mű kerül terítékre, alkalmanként egy. Végigkövetjük, hogyan lesz egy tehetségből lázadó, és egy lázadóból zseni.

Előadók:

Duo Gurfinkel – klarinét
Vezényel: Vakhtang Kakhidze

2–1 a ritkaságok javára – csettinthet elismerőn, aki végigpillant a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lajtha–Schubert-műsorának számain.

A Met HD-közvetítési évad Wagner-produkciója ezúttal a Lohengrin, méghozzá új produkció: a főzeneigazgató Yannick Nézet-Séguin karmesteri irányításával és a filmrendezőként jól ismert francia-kanadai François Girard színreállításában.

Hirtelen felgyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, valami erősen feszít minket belülről: igen, düh fortyog bennünk. Ha az ember később, higgadt állapotban hajlamos is szégyellni magát amiatt, hogy mit gondolt, mondott vagy tett, amikor a harag irányította, egészen biztosan nem jó stratégia mindenestül elfojtani ezt a sokszor zavarba ejtő érzést.

Kivételes találkozás, zenei ünnep: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar büszkén látja vendégül a nagy tekintélyű, nyolcvanegy éves amerikai maestrót, a nemzetközi megbecsülés által övezett Lawrence Fostert.

Díszhangverseny az OPERÁ-ban

A nagyzenekarokban gondolkodó Richard Wagner kisegyüttesre komponált születésnapi ajándéka, Eötvös Péter csökkentett apparátusra újrafogalmazott brácsaversenye Szűcs Máté szólójával, valamint Charles Ives két karmestert is foglalkoztató, Magyarországon eddig csak egyszer játszott, grandiózus zenekarra megálmodott szimfóniája – mindez Eötvös Péter irányításával a Concerto Budapest hangversenyén, mely során az is bebizonyosodik, hogy a zenei minőség tekintetében a méret nem számít.

Nagyszabású szerzői esttel tiszteleg a Fesztiválzenekar a 2023-ban száz éve született Ligeti György előtt.

Két fontos gondolat rejlik e nagyszerűnek ígérkező hangverseny hátterében: az egyik a nemzetközi együttműködés az európai zenekari életben, elsősorban az ifjúsági együttesek világában - ez a törekvés néhány évtizede jelentkezett, s azóta sok értéket teremtett. A másik az apparátus kérdése: az a tudás, amelyet a historikusok kezdtek terjeszteni, élükön Nikolaus Harnoncourttal, s amelynek lényege, hogy a nagy romantikusokat sem kell feltétlenül a legnagyobb előadói létszámmal megszólaltatni - a kevesebb gyakran több.

Két zeneszerző, akikben kevés a közös vonás. Abban mégis hasonlítanak, hogy egyikük életművében sem játszik döntő szerepet az egyházi zene. Az idős Verdi azonban megírja Quattro pezzi sacri (Négy szent ének) című művét, az ötvenegy éves Poulenc pedig a Stabat Matert.

"A shakespeare-i narancs levét kifacsartam, mégpedig úgy, hogy a haszontalan magok nem pottyantak a pohárba" - írta az opera szövegkönyvét jegyző Arrigo Boito. A frissítő nedűt Giuseppe Verdi hörpintette fel, és írta meg utolsó alkotását, a Falstaffot. A remekművet közel ötven év múltán mutatja be új rendezésben a New York-i Met.

Michael Volle az utolsó Verdi-opera címszerepében - a nagy német dalnok mint hájas lovag: első pillantásra ezt az élményszerű találkozást ígéri Robert Carsen nagystílűen vérbő rendezésének visszatérése a Met Live in HD programjára.

A Nemzeti Filharmonikusok húsvéti hangversenye

Színpadszentelő ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal