Fesztivál

Fenyő Miklós a 60-as évektől a rock & roll elsőszámú, és utánozhatatlan hazai nagykövete. Mára már a budapesti nyári programok egyik kiemelkedő eseményének számít a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megrendezésre kerülő Fenyő koncert.

Az előadás indítópontja a Volt egyszer egy kislány című mese. Ennek főszereplője, egy kislány bátran kisétál a félelmetes, mert üres világba. Jártában-keltében élményeket szerez és nyújt másoknak, benépesítve az üres világot, amely így, ismerősen már nem is annyira félelmetes.

A víz színei egy olyan előadás, amely az egyszerű és természetesen gyönyörű elemekről mesél a gyerekeknek. A színekkel játszva felfedezhetjük a világ minden árnyalatát.

Lázár Ervin sosem akarja elhitetni a gyerekekkel, hogy a világ fekete-fehér, hogy a jó mindig elnyeri méltó jutalmát, a gonosz méltó büntetését. Ebben a mesében is, amelyben láncra vert sárkány, seprűn lovagoló boszorkányok, táltos lovak elevenednek meg, a rengeteg kaland, csoda és átváltozás mellett leginkább a szerelemről és az önfeláldozásról mesél úgy, hogy a gyerekekre gondolkodó emberekként tekint.

A fókuszban lévő témák: Szülő-gyermek viszony, problémás gyerekkor

Csia Csingi császár tizenöt esztendős, amikor apja halálával a nagy kínai birodalom trónjára lép. A koronával együtt mindjárt feleséget is kell vennie. Csia Csingi álmában többször megjelenik a messzi Leaotung tartomány hercegnője, és Liu-Liu is álmodik az ifjú császárral.

Osztálytermi előadásunk célja, hogy a drámában kibontakozó konfliktusok miértjén gondolkozzunk együtt a résztvevő fiatalokkal, és körüljárjuk azokat a krízishelyzeteket, amelyeket végigélnek a történet szereplői: Antigoné, Iszméné, Kreón, Haimón.

Óriásölő Margaret meséje élőzenés, bábos hőstörténet, lovagregény, amely az iskolás közönségnek szól a bátorságról, az önazonosságról és a történetmesélés erejéről. Mert minden kornak szüksége van hősökre, de mesemondókra is, hogy a hősök tettei fennmaradjanak.

Történetünk középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya.

Történetünk Magyarországon játszódik, a múlt században, abban a korban, amikor még a szélsőjobboldali fiatalokat többnyire csak skinheadeknek hívták, és amikor az előadás célközönsége, a mai 16-18 éves fiatalok születtek.

Előadásunk 3 fiatal történetét követi, akik nem mindennapi alkuba mennek bele a “fehér fényes pasival”. Kívülről kell ránézniük saját életükre, felnőtt döntést kell hozniuk 14 évesen. Feladatuk minél többet megtudni és megérteni önmagukról, környezetükről, és feltérképezni jövőbeli lehetőségeiket.

Ennek a kínos, már-már mérnöki precizitással eltervezett családnak problémái vannak; és nem átallanak ezeknek hangot is adni, méghozzá nem elkenve, a hamis megértés és megbocsátás langyos szószába belepacsmagolva, hanem nyíltan, egyenesen, pacekba....

Mikó Csaba mesejátéka a fantázia témakörét járja körül egy fiú történetén keresztül, akit a többiek kicsúfolnak, kinevetnek, mert másnak, mert furcsának tartják.

Az előadás az emberi útkeresés, a magunkra találás, a bennünk levő gyermeki énhez való visszatérés témáját járja körül. Ötletadó szövegként Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regénye szolgált.

"Van négy színész és egy táncos-koreográfus. És van egy kötet, benne százötven mai magyar vers. És mindet elmondjuk. Nem, csak vicceltem. De húszat tényleg. Aztán hazamegyünk."

A 20. században megjelenő új stílusokat, tánctechnikákat mutatták meg nekünk. Egészen napjainkig követhettük nyomon, hogy mi mindennel találkozhatunk ma, egy modern/kortárs táncszínházi előadásban.

Hamupipőke, szülei halála után gonosz mostohaanyjával és annak két undok lányával él kiszolgáltatott szolgasorban. Amikor a királyi udvar meghívókat küld szét, hogy a fiatal hercegnek menyasszonyt találjanak, Hamupipőke reménykedni kezd, hogy ő is rátalálhat a boldogságra. Mostohaanyja nem engedi el a bálba, azonban egy varázslatos tündér segítségével a fiatal lány életének legnagyobb kalandja kezdődik el…

Benedek és Panna, mindketten 12 évesek, évfolyamtársak, és az utóbbi időben egyre többet találkoznak kettesben, titokban – főleg az osztálytársak elől rejtőzködnek, nehogy azt gondolják, szerelmesek egymásba, de a szüleiknek sem árulják el, hol is töltik olykor a délutánjaikat. Panna persze érzi, hogy ez részéről több, mint barátság, Beni viszont ezt következetesen tagadja magában.

„Átadom a korszakot. Működik.” Adott tehát két pár papucs az előszobában. Egy nőé és egy férfié, Igó Éváé és Zoltán Ároné. Két generáció, amely kortárs verseken keresztül létezik egymás mellett és/vagy egymásért.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll....

A két ellenséges veronai család gyermekei, Rómeó és Júlia között szövődött végzetes szerelem története William Shakespeare egyik legismertebb és legnépszerűbb drámája.

mese az önfeláldozó szeretetről

Liszt Ferenc személye és művészete összekötő híd Beethoven és Bartók között, zenéről való gondolkodása mind a mai napig alapvető hatással van korunk zeneeszményére. Sok műve lett a koncertélet kitörölhetetlen darabja, de nagyon messze vagyunk még attól, hogy hatalmas életművéről, melynek egyik kulcsszava a folyamatos metamorfózis lehetne, közel átfogó képet alkossunk. Talán ő az egyetlen a nagy zeneszerzők között, aki még mindig igazi meglepetéseket tartogat az utókor számára.

A főszereplő tizenegynéhány karaktert játszik/mozgat a darabban. Úgy meséli el börtönben töltött napjait, s idézi meg emlékképekben egykori tetteit.

Van egy család. A Vajdáék. Apa, anya, Bence, Gergő. Ez egy afféle jó család: nincs válás, van napi betevő, és még szeretet is. Előbb-utóbb azonban megesik, hogy a családtagok vágyai és jövőről alkotott elképzelései csak egymás ellenében teljesülhetnek. Előbb utóbb lehet, hogy a szülő hirtelen ugyanazokat a mondatokat hallja vissza, amit ő mondott még gyermekként, és hirtelen ott áll önmagával szemben…

Kiss Péter, Szalai Éva, Palojtay János zongorakoncertje

Műveiből több ultramaratonnyi koncertet lehetne összeállítani – ezúttal két napba sűrítve, elsősorban szólózongorára írt alkotásai hangoznak el.

Játékunkban a hagyomány és innováció témakörét szeretnénk megvizsgálni; a két fogalom feszültségéről, egymás mellett / egymás nélkül / egymással örök harcban levéséről szeretnénk közösen gondolkodni a fiatalokkal. A néptánc itt médium, segít a központi kérdés minél érzékletesebb, árnyaltabb, több érzékszervet bekapcsoló vizsgálatához, az identitás kérdéskörének körbejárásához.