Egyéb

David Friedman jazz ütőhangszeres művész, a Berlini Egyetem Jazz Tanszékének megalapítója és vezetője, a vibrafon és a marimba specialistája. Workshopján a diákok aktívan is részt vehetnek hatékonyabban tanulva így a mestertől.

Rob Knopper a Metropolitan Operaház fiatal ütőhangszeres művésze tart workshopot a SopronDrum hetében. Rob mindent tud a kisdobról és kurzusain oktatja azt is, hogy hogyan kell felkészülni egy meghallgatásra úgy, hogy az sikeres legyen.

Billy Kilson jazzdobos, zeneszerző a David Sanborn Acoustic Band dobosaként érkezik a SopronDrumra. Egy rendhagyó workshopot tart a jazzdobolásról.

Szendőfi Péter kiváló magyar dobos, zeneszerző, tanár workshopján bemutatja, miként lehet az akusztikus hangszeres játékot, az elektronikát, a jazzt és az improvizációkat ötvözni.

Vacsorával egybekötött, hangulatos hajókirándulásra invitálunk mindenkit Tokajba, a Danuvia rendezvényhajóra.

Josephine Baker és Dmitrij Sosztakovics Táncosnő banánszoknyában, komponista tűzoltósisakban: merészség és modernitás, túlélési technikák és történelmi tragédiák 1906 és 1975 között.

Zenei ikonok, korszakalkotó albumok – művészettörténeti megközelítésben

Friedrich Nietzsche – Munkácsy Mihály Két nyughatatlan szellem, két eltérő életstratégia, két századvégi összeomlás - és két problematikus utóélet, amelynek megártott a rossztörténelem, illetve a kátrány.

Zenei ikonok, korszakalkotó albumok – művészettörténeti megközelítésben

Gioachino Rossini – Id. Alexandre Dumas Kimeríthetetlen fantázia, hatalmas életmű, a kortársak és az utókor által egyszerre csodált és fejcsóválva kárhoztatott alkotói könnyedség - mindezeket Rossinival és az idősebb Dumas-val kapcsolatban egyaránt emlegethetjük. Két szenvedelmes haspók a XIX. századból.

Maria Callas – Kormos István Mindketten 1923-ban születtek és mindketten csupán 1977-ig éltek, de ennél több közös pontot elsőre aligha fedezhetünk fel a legendás díva és a Vackort megteremtő irodalmár pályáján. Talán így is van, majd meglátjuk!

Claude Debussy – Gustav Klimt A múlt századvég és századelő emblematikus művészei, a szecesszió és a zenei impresszionizmus főalakjai, Bécs és Párizs legendái - két sűrű és intenzív élet 1862 és 1918 között.

Herbert von Karajan – Szentkuthy Miklós Lehunyt szemmel vezényelni meg bíborosi jelmezben áldást osztani, s csodált szent szörnyeteggé válni a nagyvilág koncertközönsége vagy a saját olvasótábor szemében. Vitalitás, karizma, rejtélyesség és misztifikáció - két életnagyságnál nagyobb példán.

Jacques Offenbach – Heinrich Heine Ugyan volt köztük majd' egy nemzedéknyi távolság, ám a hasonlóságok mégis szembeötlőek. Nemcsak a Rajna menti indulás, a családeredet, és nem is csupán Párizs. Gúny és érzelmesség az operettszínpadon meg a matracsírban.

Giacomo Puccini – Eleonora Duse A színpadi hatás mesteri technikusai és ihletett művészei voltak. A Maestro és honfitársnője, a színészkirálynő emellett egyaránt igencsak mozgalmas életet élt: a közönség és a sajtó masszív érdeklődésétől kísérve, pletykáktól környezve.

Richard Strauss – Thomas Mann Lendületesen indulni, hamar az élre kerülni, betetőzni és lezárni egy hagyományt, no meg igen hosszú életet élni kikezdhetetlen tekintélyű családfőként: mindez mindkét zseniális német öregúrról elmondható lesz.

Jászai Mari – Blaha Lujza Két színpadi istennő, két napló- és emlékíró, két köztér-névadó: Blaha Lujza és Jászai Mari. A csalogány és a tragika, akik nélkül a magyar színháztörténet valósággal elmesélhetetlen lenne.