Jubileumi Újbuda Jazz Fesztivál - Phil Minton/Roger Turner Duo, feat. Benkő R./Grencsó I./Mezei Sz.

Phil Minton - énekes, trombitás. 1940-ben született az Egyesült Királyság-beli Torquay-ben. Muzsikus családból származik, szülei szintén énekesek voltak. Az elmúlt 30 évben Minton főként improvizatív énekesként tevékenykedett. Szélesebb körű ismertségre elsősorban egyedi előadásmódjával tett szert: az emberi hangképző apparátus lehetőségeit kutatva olyan egyedi technikát fejlesztett ki, melynek segítségével feltárul a hangképző szervek által keltett zörejek teljes spektruma. Produkcióiban gyakori az öklendezés, böfögés, sikoly, és lihegés, illetve gyermeki motyogás, nyöszörgés, sírás és dúdolgatás. Képes arra, hogy hangszálai rezegtetésével két hangot adjon ki egy időben. Számos élvonalbeli improvizatív zenésszel és zeneszerzővel működött együtt. Jelenleg is tagja több improvizatív csoportnak; emellett kvartettben és duóban is fellép Veryan Westonnal, John Butcher-rel és Roger Turnerrel. Az elmúlt 15 év során számos országban vendégszerepelt kórusával – a "Feral Choir" zenei workshoppal egybekötött koncertjei igazi zenei csemegét jelentenek.

Roger Turner - ütőhangszerek. Az angol muzsikus pályája a 70-es évek elején indult, és rendkívül sokoldalúnak mondható: dolgozott szóló zenészként, közreműködött kísérleti rockzenei és szabad formájú zenei projektekben, együttműködött tánccsoportokkal, filmes produkciókkal és képzőművészekkel, valamint számos jazz alapú zenét játszó zenekarral dolgozott együtt, köztük Elton Dean, Alan Silva és Lol Coxhill együtteseiben. A hangszer használatában személyes, egyéni nyelv kialakítására törekedett, az ütőhangszeres zene és az elektronikus zene területén végzett kutatásaiért két alkalommal is Arts Council ösztöndíjban részesült. Olyan világhírű improvizatív zenészekkel játszott együtt, mint például Derek Bailey, Evan Parker, Cecil Taylor, Johannes Bauer, Tim Hodgkinson, Veryan Weston, John Butcher, Annette Peacock, Phil Minton, Shelley Hirsch, Joëlle Leandre, Keith Rowe, Wolfgang Fuchs és sokan mások.

Mezei Szilárd - hegedűs, brácsás, nagybőgős és zeneszerző. A vajdasági Zentáról származó, kiemelkedően tehetséges fiatal muzsikus kortárs improvizatív zenét játszik, elsősorban saját kompozíciókat. Zeneszerzőként fő érdeklődési területe az improvizáció és kompozíció kapcsolata, a jazz és a népzene. Aktívan foglalkozik színházi zeneszerzéssel is, Zenészként a bartóki és szabadosi vonal követője. Rendszeresen játszik a legismertebb improvizatív zenészekkel, mint például Szabados György, Dresch Mihály, Márkos Albert, Tim Hodgkinson, Peter Ole Jörgensen, Szelevényi Ákos, Hamid Drake, Joe Fonda, Frank Gratkowski és sokan mások.

Grencsó István – szaxofonos, fuvolista, zeneszerző. A magyar avantgard jazz egyik kiemelkedő alakja. Szélesebb körű ismertségre az 1980-as években Szabados György partnereként tett szert. 1984-ben hozta létre a Kollektívát, amely azóta is elsőszámú zenekara. Repertoárja rendkívül sokszínű, a formai változtatások mesterének tartják. Improvizatív zenei kísérletei mellett feldolgozott számtalan jazz-standerdet, aktuális divatirányzatoktól függetlenül játszott pop,- rock és ethno zenét, újraértelmezte a hatvanas évekbeli magyar tánczenéket, sanzonokat, komponált klasszikus zenébe hajló szvitet. Koncertezett és felvételeket készített többek között Paul Termos-szal, Peter Kowalddal, Tobias Delius-szal, Peter Brötzmannal, és az orosz Noise Orchestra-val, állandó tagja a Szabados György vezette MAKUZ-nak, és az elektronikát is alkalmazó Budbudasnak.

Benkő Róbert - talán az egyetlen olyan nagybőgős Magyarországon, aki pályája kezdete óta ragaszkodik a legérzékenyebb és legprogresszívabb improvizatív zenei irányzatokhoz. Éveken át a Dresch Quartet kvartett tagja volt, játszott Szabados György M.A.K.U.Z. formációjában, jelenleg állandó tagja Grencsó István, valamint Szőke Szabolcs zenekarainak, de partnerei közé tartoznak a hazai és nemzetközi zenei élet olyan kiválóságai is, mint Gadó Gábor, Binder Károly, Szelevényi Ákos, a Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes tagjai, Márkos Albert vagy Grandpierre Attila. Fontos számára a helyi kultúrához való kötődés; mindez persze az improvizáció – mint legmagasabb szintű zenei tevékenység – által megvalósítandó módon.